Az árakat a kereslet és a kínálat mozgatja alapvetően, de egyes ágazatok támogatottsága és a mezőgazdaságban (főleg a szabadföldi növénytermesztésnél) az időjárás is jelentős befolyással lehet az árakra. Hiszen ha valamiből sok terem országosan, vagy globálisan, az általában olcsóbban értékesíthető, amiből meg kevesebb terem, de nagy rá a kereslet, annak az ára felfelé kúszik.
Emellett az árakat a trendek is befolyásolják, kertészeti példát említve a mediterrán országok lakói sokkal nagyobb zöldségfogyasztók, mint mi, magyarok vagyunk, tehát nálunk ha nincs a tányéron zöldség, az nem akkora katasztrófa – sajnos…
Borult a régi trend
Petrezselyem 1200, szamóca 3000, csirkecomb 600, sertéskaraj 1600… Borult a régi trend, hogy a növényi élelmiszerek olcsóbbak, az állati termékek pedig mindenképp drágábbak. Ez már nem mindig igaz… – sorolja keserűen a magyarmezogazdasag.hu.
Az is áremelő tényező, ha az adott zöldséget-gyümölcsöt nem akkor vásárolnánk amikor annak szabadföldi szezonja van. Régen nem volt drága a paradicsom nyáron, amikor szabadföldi termesztésből származott. Napjainkban ez az üzletek állandó választékát képezi, de azt meg kell fizetni, hogy fűtött üvegházban terem, és februárban is a tányérunkra kerülhet…
Ma már egyes zöldségek és gyümölcsök ára magasabb, mint a húsé…
Hamis húsleves – már nem éri meg
Érdekes átrendeződés figyelhető meg a mezőgazdasági termékek árában. Régen alapvető volt, hogy a növényi termék olcsóbb, mint az állati alapú, hiszen az állatihoz előbb megtermelik a növényi takarmányt, amit aztán megetetnek az állattal, tehát ez költségesebb. A hamis húsleves is zöldségekből készült régen, ma már nem biztos, hogy megéri zöldéggel helyettesíteni a húst, hiszen esetenként az sem olcsóbb… Sőt!
Sokszor olcsóbbak egyes állati termékek, mint a növényiek. A zöldségek-gyümölcsök magas ára bizonyos szempontból érthető: a fűtött üvegházi növényeknek nagyobb a termelési önköltségük, a helyenként vagy részben elfagyott és kevesebbet termő gyümölcsöknek magasabb lesz az áruk, hiszen kisebb a mennyiség belőlük a piacon…
A konyhakert ármérséklő tényező volt
A logika azt diktálná, hogy az árak változásában az is közrejátszhat, hogy míg 30-40 éve szinte minden kertes háznál volt konyhakert, ezért akkor kisebb volt a kereslet a zöldségekre-gyümölcsökre, így ez alacsonyabban tartotta az árukat.
Most már szinte senki nem termel saját ellátásra, még a kertes házánál sem, ezért az emberek többsége mindent vásárol, ami elvileg felhajtotta az árakat (ha nincs nekünk, akkor meg kell venni alapon) – gondolhatnánk. De ez nem így van…
Csak a harmada a termelőé
A piackutatási adatok alapján az látszik, hogy a zöldség-gyümölcs vásárolt mennyiségében folyamatos csökkenés van az utóbbi években.
A termelő jobban jár, ha közvetlenül értékesít, mert ha viszonteladó is képbe kerül, akkor a termelőnek a fogyasztói árnak csak körülbelül harmada jut
(fólia, növényvédőszer, tápanyag-utánpótlás stb.) ennek ellenére a termelői árakban nem feltétlenül tapasztalható növekedés, idén is több termék esetében kevesebb pénzt kap a termelő az árujáért, mint mondjuk tavaly ilyenkor.
Egyre több a panasz a kereskedelmi gyakorlatra, egyre növekszik az árrés, amivel a kereskedelem dolgozik. A termelők körülbelül a harmadát kapják annak, amivel a fogyasztó a boltok árcéduláján találkozik. De a termelők kényszerhelyzetben vannak, a romlandó terméket el kell adni, és ezt jól tudja a másik oldal is…
