Viharos gyorsaságú fejlődést mutatott az utóbbi néhány évben az albán mezőgazdaság, különösen a növényházi hajtatás tekintetében. A külföldi befektetők és a kormányzat egyaránt sokat tettek azért, hogy Albánia felkerüljön a zöldség és gyümölcstermesztés világtérképére. Hamarosan akkorára nőhet az albán kertészet nagyságrendje, mint Olaszországé.
A kedvező klimatikus adottságokkal, az olcsón és jól dolgozó munkaerővel Albánia lehet az Európai Unió kincsesládája. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan eljön az az idő, amikor ezek az adottságok a nagyobb nyilvánosság előtt is láthatóvá válnak majd. De addig is együtt kell működnünk a nyugati országokkal, hogy tarthassuk a jelenlegi növekedési ütemet – mondta Edona Blakaj, a Connect Albania képviselője. A témát a FruitVeb szakmai igazgatója, Hunyadi István járta körül a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet oldalán.
Az albán agrárminisztérium különféle támogatásokkal segítette, hogy a zöldséghajtató felület elérje az 1.000 hektárt. Ez roppant nagy lökést adott a zöldségkertészetnek. A termelők a fejlesztéseknek köszönhetően egész évben képesek különböző paprikaféléket, paradicsomot, uborkát, cukkinit, brokkolit és karfiolt termeszteni. Ezek mellett a szabadföldi zöldségek, mint a póréhagyma és a káposztafélék termelése is dinamikus fejlődést mutat. Az albán mezőgazdaság gyümölcstermesztés területén is komoly előrelépések történtek. Egyre nagyobb teret nyer az áfonya, a málna és a szelídgesztenye, valamint sokan próbálkoznak szarvasgombával is.
Első osztályú az albán szamóca
Sok albán termelő dolgozott korábban Görögországban, ott tanulták meg a termesztés apró trükkjeit. Majd a megszerzett tudást kamatoztatva hazajöttek és belevágtak. Ideális a klíma, jó a talaj, ez tanult és elhivatott szakemberekkel kiegészítve a jövőben Olaszországhoz hasonlóvá teheti az albán kertészetet, legalábbis ami a termelés volumenét illeti. A fő feladat jelenleg, hogy a termelőink elhagyják a múltból hozott beidegződéseket, hogy tudjanak hinni abban, a termékeik Albánia határain túl is megállják a helyüket – mondta Edona.
A szomszédos országok mellett egyre nagyobb az érdeklődés az olasz kereskedők részéről, akik egyre több kertészeti terméket importálnak Albániából. A következő lépés pedig a holland kereskedelmi kapcsolatok kiépítése lehet az albán mezőgazdaság számára.
