Alternatív talajműveléssel az éghajlatváltozás hatásai ellen

A Gazdag Gazda Konferenciasorozat keretében Jóvér János és Czimbalmos Róbert az alternatív talajműveléssel és az alternatív növénytermesztéssel kapcsolatban tartott igen érdekes előadást. Megtudhattuk, hogy milyen növények nemesítésével foglalkoznak, illetve milyen új talajművelési rendszer segítségével termesztik növényeiket.

A második világháborút követően jött létre a Karcagi Kutatóintézet abból a megfontolásból, hogy kutatásokkal segítsék a szélsőséges klímaviszonyok által sújtott területek növénytermesztési munkálatait. A kutatások a növénynemesítésre és az alternatív talajhasznosításra kezdek irányulni.

Első körben az évi átlaghőmérséklet alakulását kezdték megfigyelni a kutatók. Az 1995-2014 között feljegyzett adatokból jól látszik, hogy az évi átlaghőmérséklet a mérések helyén, Karcagon pontosan 10 fok. Viszont ami fontos, hogy az utóbbi években 2-3 fokkal emelkedett az éves átlaghőmérséklet, ami már egy komoly hőmérséklet emelkedésnek mondható.

A hőmérséklet mellett a helyben lehulló évi csapadékmennyiséget is folyamatosan megfigyelik. Az átlagos éves csapadékmennyiség 500 mm. Vannak viszont évek, amikor egész évben még 300 mm csapadék sem hullik le, ellenben olyan évek is előfordulnak, amikor majd’ 1000 mm esik egy év alatt.

Természetesen nem csak a klimatikus tényezők határozzák meg a helyes mezőgazdálkodást, más egyéb dolgoknak is fontos szerepük lehet a növénytermesztésben. Az egyik legfontosabb ilyen, nem klimatikus tényező a megfelelő vetésváltás megválasztása. Az okszerű vetésváltást több szempont alapján kell megtervezni:

  • Talajtani viszonyok – meg kell vizsgálni, hogy a termesztendő növény termeszthető-e adott talajtípuson. Amennyiben nem, úgy alternatív növényt kell választani helyette.
  • Klimatikus viszonyok
  • Növényvédelmi szempontok – a vetésváltás az egyik legalapvetőbb növényvédelmi eljárás, ugyanis ha adott területre ugyanaz a növény kerül éveken keresztül, sokkal nagyobb intenzitással jelennek meg betegségek és kártevők a növénykultúrában, mintha adott növény csak 4-5 évente kerül ugyan arra a helyre.
  • Piaci szempontok – célszerű ahhoz is igazítani a termesztendő növények listáját, hogy mit, mikor szeretnénk értékesíteni és hogy van-e rá kereslet.

A megfelelő vetésváltáshoz az kell, hogy ne csak a jól megszokott növényeket termesszék a gazdák, hanem más, új, eddig még nem széles körben elterjedt növények is bekerüljenek a vetésforgóba. Az is fontos azonban, hogy ezek az alternatív növények a változó klimatikus viszonyokhoz is alkalmazkodni tudjanak. A Karcagi Kutatóintézet ennek segítésén is dolgozik. Számos növény nemesítésével próbálja bővíteni a termeszthető növények palettáját.

Agrotechnika és talajművelés szerepe az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésében

A fentieken túl a talajművelésnek is fontos szerepe van a növénytermesztésben. A klímaváltozással együtt az agrotechnikának is változnia kell. Jelenleg hazánkban hagyományos talajművelés folyik, gondolunk itt a mélyszántásra, az eke használatára. Ennek a művelési módnak számos negatív hatása van a talaj művelt rétegére:

  • a művelt réteg mélysége csökken,
  • a termőréteg elvékonyodik,
  • a talaj tömődöttsége fokozódik,
  • a pórustérfogat kedvezőtlen irányban változik,
  • megjelenik a tárcsa- és az eketalp réteg.

A fent említettek hatására a talaj víz-és hőháztartása felborul, a tápanyagszolgáltató képessége jelentősen romlik, kvázi talajpusztítást érünk el vele.

Fotó: szermgrt.hu
Fotó: szermgrt.hu

 

A Karcagi Kutatóintézetben ennek a hagyományos művelésnek egy alternatíváját keresik a kutatók, ennek keretében a forgatás nélküli művelési rendszerek kísérletei folynak. Ennek lényege, hogy csak a talaj felső rétegét lazítják, forgatják a gépek és eszközök segítségével, ezzel kedvező fizikai és biológiai állapotot kialakítva a vetésterületen. Fontos része ennek a művelési módnak, hogy a tarlót nem forgatják vissza mélyen a talajba, csak a felső 8-10 cm-es rétegébe keverik bele, illetve a talaj felszínén is hagynak tarlót (amely mulcsként funkcionál), körülbelül az összes tarló 30 százalékát.

Ezzel a művelési móddal csökken a művelt réteg mélysége, továbbá elhagyható az eke használata is. A mulcsozásos technológia révén a termőhelyen visszamaradt szerves anyag a talaj felső, termő rétegén fog újrahasznosulni és jut vissza a talajba. Mélylazítást csak időszakosan alkalmaznak, akkor is csak a talaj fizikai hibáinak javítására, vagy egyéb, termékenységet korlátozó tényezők megszüntetésére.

Természetesen a mély talajművelés elhagyása a gépeknek is jót tesz. Az intézet szakemberei különböző mérőeszközök segítségével bizonyították azt, hogy a sekélyebb művelés hatására kevesebb üzemanyag fogy, ugyanis a gépeknek kevesebb erőt kell kifejteniük.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Mindig az a fránya időjárás! Ónos eső és belvíz okoz károkat az erdőkben, és a földeken; termésátlagok az őszi betakarítási és vetési munkákról; kevesebb idén a kárbejelentés, min...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...