Almatermesztés: a jövő művelési rendszerei

A Gonda István emlékkonferencián Takács Ferenc a jövő művelési rendszereit mutatta be előadásában. A magyarországi almaültetvények művelési rendszereinek fejlődését vázolta fel, és felhívta a figyelmet a nagyüzemek, vagyis az összefogás előnyeire. Az 1980-as évek végén értük el a csúcsot 1 millió tonna feletti termésmennyiséggel, a ‘90-es években azonban teljesen lemaradtunk Európától és a világ többi részétől is.

A lemaradásért az átgondolatlan támogatási rendszerek és az átgondolatlan művelési rendszerek okolhatók. Sokáig a karcsúorsót tartották a legideálisabb koronaformának, ma ennek egy változatát, a szuperorsót használják az intenzív ültetvények.

 A robotok már a gyümölcsök leszedésére, tárolórekeszbe helyezésére is képesek, miközben folyamatosan rögzítik az adatokat
A robotok már a gyümölcsök leszedésére, tárolórekeszbe helyezésére is képesek, miközben folyamatosan rögzítik az adatokat (Fotó: Pixabay)

Gondot okoznak a 20 évnél idősebb ültetvények

A magyar almások empirikus alapon három kategóriába sorolhatók: intenzív ültetvények (4-5 ezer hektár), ipari célültetvények (4-5 ezer hektár) és 20 évnél idősebb ültetvények (10-12 ezer hektár). Ezek a 20 évnél idősebb ültetvények okoznak számos olyan problémát, fluktuációt, amit majdnem minden évben megfigyelhetünk a hazai almapiacon. Tíz év körüli időtávon remélhető, hogy ezek a gyenge színvonalú ültetvények eltűnnek, jelentőségük számottevően csökken.

A művelési rendszerek fejlődését a külföldi példák (Egyesült Államok, Új-Zéland) a gazdasági hatások (munkaerőhiány), a környezeti hatások (új kórokozók, jég- és fagyvédelem, napégés, aszály) és a támogatáspolitika határozza meg. A robotizáció terjedéséhez a fejlesztőmérnökök a lehető leginkább leegyszerűsített művelési rendszereket igényelnek – ők nem igazán tudnak bonyolult koronaformákban gondolkodni.

A robotok már a gyümölcsök tárolórekeszbe helyezésére is képesek

A szedőrobotok fejlesztése során az elsődleges probléma az érett gyümölcsök azonosítása volt kamerarendszerekkel. A robotok már a gyümölcsök leszedésére, tárolórekeszbe helyezésére is képesek, miközben folyamatosan rögzítik az adatokat. Az új generációs telepítési rendszerek legfőbb feladata a fényhasznosítás korlátainak leküzdése – a új-zélandi kutatók szerint az alma hozamának elméleti biológiai potenciálja akár 160 tonna/hektár körül is lehet.

Ilyen új generációs művelési rendszer az amerikai Vertical 2D trellis system, itt a robotok mindent látnak és el is érnek, vagy az új-zélandi planar cordon system – mindkettőben közös elem, hogy egy nagyon vékony, a szőlőhöz hasonló szellős lombfalat biztosítanak. Új-Zélandon megalkották a „super orchard” prototípusát, a fotovoltaikus rendszerekben jégháló helyett napelemeket használnak.

(Forrás: fruitveb.hu)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Az alma helyzete Európában Az egyik legkedveltebb gyümölcs Magyarországon az alma. Nagyon finom, sokan szeretik, vitaminokban gazdag, de milyen a helyzete Európában ennek a gyüm...
Az őszi búza 80-85 százalékát már elvetették Vas m... Vas megyében az őszi búza 80-85 százalékát már elvetették, a vetési munkálatok várhatóan a hét végén, jövő hét elején befejeződnek - közölte a Nemzeti...
Érdekesség a Sió-parton: rizskombájn takarítja be ... A szakemberek megjósolták, hogy bőven bele fog nyúlni a kukorica betakarítása a decemberbe a Sió-csatorna mentén, de nem ettől igazán különleges a dol...
Békés megyében 38 ezer hektár vár megművelésre, öt... Békés megyében az esőzések és a belvíz miatt több mint 38 ezer hektárt nem tudnak megművelni a gazdák az ősszel, a terület jelentős hányadán a tarlóhá...
Korábban aratunk idén A megfelelő mennyiségű csapadék és a meleg időjárás jót tesz a szántóföldeknek. Olyannyira, hogy Dunaújváros környékén már a gépszemlére készülnek a g...
Beköszönt az aratási szezon Békésben is Az utóbbi napok esős időjárása kissé kitolta az aratás kezdetét, de kedvező idő esetén a hét vége felé megkezdődhet az őszi búza betakarítása Békésben...