A parlagfű minden évben sok gondot okoz az allergiásoknak. A gyom azonban a szántóföldi növénytermesztésben is komoly veszélyeket jelent. Az Egyesült Államok közép-keleti részén ugyanis azt figyelték meg a tudósok, hogy a parlagfűvel szennyezett szójaföldön jelentősen visszaesik a termés mennyisége. Allergiás lenne a szója a parlagfűre?
A gyomok a szántóföldi növényekkel versengenek a fényért, a vízért és a tápanyagokért. A parlagfű pedig magasabbra nő a szójánál. Azonban azt eddig nem vizsgálták, hogy milyen veszélyt jelent rá, illetve befolyásolja-e a termés mennyiségét – írta a Magyar Mezőgazdaság.
Eredetileg nem is a gyom miatt aggódtunk. Nem gondoltuk volna, hogy ilyen erős kompetíciót jelent.
Ethann Barnes, a Nebraska-Lincoln Egyetem végzős kutatási asszisztense
A vizsgálatok eredményei meglepték a kutatókat
2015-ben és 2016-ban végeztek kísérleteket a nebraskai Mead-hez közeli mezőgazdasági területeken. Több parcellán vizsgálták a parlagfű hatását a szójára, kezdve egy kontrolltól (ahová parlagfüvet nem vetettek, és gyommentesen tartották) egészen odáig, ahol minden sor szója mellé méterenként 12 tő parlagfű került.
A cél az volt, hogy lássák, mekkora veszélyt jelent a parlagfű a szójatermesztésre, illetve hogy megjósolható-e a vegetációs időszak elején a terméskiesés. A kísérleti parcellákon végig ellenőrzésük alatt tartották a gyomok mennyiségét. Ahol az szükséges volt, onnan eltávolították a parlagfüvet és az egyéb gyomokat is.
Barnes meglepődött azon, hogy mennyire elnyomta a szóját a parlagfű mindkét évben. A szójanövények sokkal rosszabbul bírták, mint azt a korábbi tanulmányokban lejegyezték.
Fél méterenként egy parlagfű a szójasorok között már 76 százalékkal csökkentette le a termés mennyiségét 2015-ben, és 40 százalékkal 2016-ban. Ha a parlagfű nagyjából 7 centiméterre volt a szójanövénytől, akkor a termés 95 százalékkal esett vissza 2015-ben, és 80-nal 2016-ban.
A tudósokat pedig meglepte ez az eredmény, mivel korábban nem tartották ekkora problémának a parlagfüvet, mivel az amerikai kontinensen őshonosnak tekinthető a növény.
Barnes azt is felfedezte, hogy a parlagfű okozta terméscsökkenést a legkorábban augusztusban lehet megbecsülni. A kutatás végső célja, hogy attól függően, hogy mennyire fertőzött parlagfűvel a szántójuk, a gazdák már a vegetációs időszak harmadik hetében el tudják dönteni, hogy anyagilag megéri-e a gyomirtás, vagy hagyják a földjüket úgy, ahogy van. (Ez természetesen Magyarországon nem választási lehetőség, mivel nálunk inváziós gyomnövény a parlagfű. Ha valakinek a földjén parlagfüvet találnak, hatósági eljárás kezdeményezhető, és akár 5 millió forintos bírságot is kiszabhatnak – írja a cikk fordítója.)
Több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy megértsük a parlagfű és más gyomnövények növekedésdinamikáját. A cél az, hogy már a korai növekedési stádiumban meg lehessen becsülni, hogyan hatnak a gyomok a terméseredményre, így a gazdálkodók jobb döntéseket hozhatnak a visszaszorításukkal kapcsolatban. Ezzel pedig várhatóan pontosabban meg tudják majd becsülni, hogy szükséges-e, és ha igen, akkor hol és mennyi gyomirtót kell alkalmazniuk a gazdáknak.
