Tudósok kutatják a pásztoroló legeltetés titkát

Tyúkok szaladgálnak a patakparton, jól megférnek a kecskékkel. Kutyák csaholnak, jelezvén, hogy idegen közeledik a lovakhoz. A dermesztő hideg ellenére igazán idilli a hangulat.

“Hazánk elsőrendű állattenyésztő ország. A magyarság állattenyésztő nép” – kezdi Malonyai Dezső A balatonvidéki magyar pásztornép művészete című, 1911-ben kiadott munkáját. Ezt vallja Márffy Bence is, aki Budapesten született, majd Paloznakra költöztek, miután édesapja, Márffy István 1978-ban megvette a Pongrácz-kastélyt.

A legeltető állattenyésztés az állatoknak is jót tesz
A legeltető állattenyésztés az állatoknak is jót tesz

 

Bencét mindig is érdekelték az állatok, már gyermek- korában élőlényekkel vette körül magát. A gimnázium elvégzése után jelentkezett a kaposvári főiskola állattenyésztői szakára, de nem vették fel. Nem volt elkeseredve, hiszen a kilencvenes évek közepén végleg leköltöztek Paloznakra. Először lovakat kezdett tartani, mert érdeklődése egyre inkább a magyar lovas hagyományok felé fordult. Atyai jó barátja, Somogyi Győző festőművész, a magyar katonai hagyományőrzés egyik megteremtője vezette be a hagyományőrző huszárok közé. Somogyi Győző révén ismerkedett meg feleségével, Eredics Eszterrel is. 2001-ben házasodtak össze, ekkor már Lovason laktak. Akkoriban tizennyolc lovat tartottak, és lovastáborokkal, lóbértartással foglalkoztak. Gyermekeik születése után (Bálint, Gáspár, Róza, Pál) a kevésbé jövedelmező lótartásról a falusi vendéglátásra és szarvasmarha-tenyésztésre tértek át. – Az intenzív szántóföldi termelés elterjedésének ára állattenyésztésünk és az ehhez kapcsolódó hagyományos kultúra leépülése lett. A legelők beszántásával az állatok fokozatosan eltűntek a magyar vidékről, de eltűnnek lassan velük együtt a legeltető szakemberek és pásztorok is. Napjainkban újra tudósok keresik fel az állataikat őrző pásztorokat, ezúttal azonban nemcsak kultúrájuk és hagyományaik iránt érdeklődnek, hanem az ezeket kialakító pásztoroló legeltetéstechnológiát kutatják – vallja Bence. A Bakonyban felkeresett idős pásztorokat. Kikérte a véleményüket, télvíz idején pedig bújta a szakkönyveket. Míg azonban a XX. század elején a társadalomtudományok, a néprajz és a népművészet szempontjából voltak érdekesek a pásztorok, újabban a természettudományok körébe tartozó biológia és a napjainkban olyan fontos ökológia művelői részéről mutatkozik érdeklődés. A szakemberek felismerték, hogy a biológiai sokféleség fenntartása szempontjából rendkívül fontos szerepet játszanak a legelő háziállatok által kialakított füves, illetve füves és fás mozaikos élőhelyek. – Jelenleg négy lovunk, húsz anyatehenünk és egy bikánk van, melyeket hat kutya őriz. A gyerekek nagy örömére vettünk két kecskét is.

Jól érzik magukat az állatok a szbadban
Jól érzik magukat az állatok a szabadban

 

Eszter, túl azon, hogy rendbe teszi a házat, szobát ad ki, besegít Bencének az állattenyésztésben. Ráadásul nevelni kell négy gyereküket. Persze manapság csak az állattenyésztésből nem lehet megélni, így lovas-, néptánc- és zenésztáborokat is szerveznek nyaranta. – Édesapám a Vujicsis együttes vezetője, Eredics Gábor. Nagyon sok híres zenész megfordult nálunk. Ezek a táborok viszik Lovas jó hírnevét, egyre többen járnak vissza hozzánk – fejezte be Eszter, aki éppen ebédet főz.

Márffyék már várják a tavaszt, hogy kivihessék az állatokat legeltetni.

Amíg vannak olyan családok, amelyek mindezt felvállalják, és majd gyerekeiknek átadják a tudásukat, talán még reménykedhetünk abban, hogy nem rossz felé megy a világ.

Forrás: veol.hu

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Szorosabbá fűzik a román-magyar agrár kapcsolatoka... A magyar-román agrár kapcsolatépítés jegyében Kecskemétre látogatott egy delegáció Alba megyéből. A Megyeházán rendezett tanácskozás középpontjában a ...
Visszanyerheti jelentőségét az állattenyésztés... Növekvő sertésállomány Magyarországon; tejtermék-támogatás; támogatást kapnak a zöldség-gyümölcs termelők az orosz embargó miatt; átgondoltabb AKG pro...
A pásztorélet múltját és jelenét mutatja be a Mező... Péntektől látogatható a Magyar Mezőgazdasági Múzeum új, időszaki kiállítása, amely A pásztorok világa – Tisztelet Herman Ottónak címmel a hagyományos ...