Szétverte a jánoshalmi páros az állatgondozó fejét, mert az egy másik gazdánál vállalt munkát

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat egy jánoshalmi apával és fiával szemben, akik karókkal verték meg a miszlai tanyájukról más gazdához szegődött állatgondozót. A 60 éves jánoshalmi férfi és 33 éves fia teheneket tartanak egy miszlai tanyán. Az állatok felügyeletére fogadtak egy állatgondozó munkást. A sértett 2016 májusában az állatok ellátását havi 80 ezer forintért, szállásért és ételért vállalta, azonban fizetséget júliusig nem kapott. Amikor aztán a gazda 2016. július 7-én megjelent Miszlán, hogy ellenőrizze az állatokat és a gondozót, de sem fizetést, sem élelmet nem vitt neki, a férfi úgy döntött, otthagyja munkaadóját, és más munkahelyet keres. […]

Tovább…

Szigorodott a jogszabály: már minden, 30 hektár alatti halastavat be kell jelenteni

Kapacitástól függetlenül regisztrálniuk kell az állattartóknak minden halastóval rendelkező haltartó tenyészetet a vonatkozó jogszabály módosulása miatt. Korábban ez a kötelezettség csak a 30 hektár tófelület feletti halgazdaságokra vonatkozott. A halastó bejelentési kötelezettség egyszerűen, néhány lépésben teljesíthető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Ügyfélprofil Rendszerén (ÜPR) keresztül. […]

Tovább…

Az EU-ban Magyarországon van az egyik legnagyobb méhsűrűség

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen. A szlovákiai Tatranska Lomnicaban tartott rendezvényen elhangzott, hogy hazánk élen jár a vadon élő beporzó fajok jogi megóvásában. Már 1988-ban védelem alá került az első vadméhfaj, ezt 2008-ban további tizenkettő követte. Magyarországon hozzávetőlegesen 12 háziméh család jut egy négyzetkilométerre, ez az Európai Unió tagállamai közül az egyik legnagyobb „méhsűrűség”. Ezért is fontos a magyar méhvédelem. […]

Tovább…

Nyelvük miatt lőnek ki 440 ezer pacsirtát Romániában

440 ezer pacsirta kilövését engedélyezik Romániában, hogy pástétomot csinálhassanak a kis madarak nyelvéből. Miután május végén a román vízügyi és erdészeti minisztérium elfogadta az újabb vadászati időszakra szóló rendeletet, a Román Madártani Társaság (SOR) Pacsirtavadászat-ellenes petíciót indított. Ebben tiltakoznak a madarak kilövése ellen, és arra kérik a polgárokat, mondjanak nemet a pacsirtavadászatra. A pacsirtákra nyelvük miatt vadásznak, ebből készítik a pacsirtanyelv-pástétom nevű gasztronómiai luxusterméket. […]

Tovább…

Személyit is kapnak a mentett túzokcsibék Dévaványán

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt feladata a túzok szabadtéri állományvédelmén kívül a veszélyeztetett fészekaljakból származó tojások mentése. A Dévaványán található túzokvédelmi állomást még 1978-ban alapították, ez volt az első ilyen Európában. A túzokvédelmi munka során eddig megközelítőleg 900 madarat helyeztek vissza a természetbe. Ez azért is nagy dolog, mivel a magyar túzokállomány nagyjából 1500 egyedből áll. […]

Tovább…

A tervszerű vadgazdálkodás fontosságának oka

A vadfajok állományainak és élőhelyeiknek megőrzésére irányuló tudatos beavatkozások és tevékenységek összessége a vadgazdálkodás. Ezek alapját az ökológia adja, de a vadgazdának több más ágazatot és szakterületet is ismernie kell ahhoz, hogy azok tevékenységeit figyelembe véve tudjon szakszerű vadgazdálkodást tervezni és folytatni. A világban egyre nagyobb a kereslet tervszerű vadgazdálkodás iránt, azonban a vadgazdálkodás lehetőségei alapvetően különböznek az állattenyésztésétől, mert a szabad területen élő vadállományok kezelése más megoldásokat igényel. […]

Tovább…

Rég nem látott halritkaság akadt horogra a Balatonban

A természettudósok egykor a folyóvizek menyétjének nevezték a menyhalat, amelynek karcsúsága, hajlékonysága és fürgesége emlékeztet a kisragadozóra. A Balatonban 1965 óta nem találkozhattak menyhallal a horgászok. Négy éve kezdték újratelepíteni a tóba, nemrég pedig az első visszafogott példány is horogra akadt. Több, mint 5 évtized után, egy kaposvári orvos fogott újra menyhalat a Balaton vizéből. […]

Tovább…

320 milliós horgászcentrum készült el Keszthelyen

A Balaton első sporthorgász centrumának 320 millió forintos beruházással elkészült apartmanházait adták át a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. volt keszthelyi halásztelepén. 5 éve megszűnt a halászat a Balatonon, ezt követően döntöttek a horgászturizmust szolgáló központ kialakításáról. A fejlesztés első beruházása volt a házak felépítése az Agrárminisztérium 195 millió forintos támogatásával. Ősszel kezdődik a kikötő felújítása, majd az egykori jégvermet alakítják át akváriumházzá.
[…]

Tovább…