Meglepő viselkedés: nyolcas falkába verődtek az aranysakálok Tolnában

Aranysakálokat láttak falkában vonulni Bölcske határában. A ragadozó főként Baranyában, Somogyban és Bács-Kiskun megye területén fordul elő, de nemrég Tolna megyében, Bölcske és Nagykarácsony határában is megjelent. A Bölcskei Tátorjános Vadászegyesület titkára, Sitkei Gábor édesanyja és fia látták a falkában közlekedő állatokat, szám szerint nyolcat egy autóból. Az egyik állat lepihent a gépjármű ajtajánál. […]

Tovább…

Az éjszakai beporzók: molylepkék

Sokszor olvashatunk arról, hogy a méhek a legfontosabb beporzó rovarok, ami teljes mértékben igaz is, viszont rajtuk kívül több rovar is végzi még ezt a munkát, akár éjjel is. A molylepkék köztudottan éjszakai állatok, és az éj leple alatt ők is szorgosan ténykednek a növények beporzásán, amíg nappali társaik nem aktívak. Egy új tanulmány szerint pedig a molylepkék igen fontos beporzók az angol gazdaságok területein, és nagy szerepet játszhatnak a terméshozam alakulásában. […]

Tovább…

Takarmány után műtrágyát is csinálnának a sáskákból

Évek óta egyre súlyosabb sáskainvázió sújtja a Dél-Ázsiában található Pakisztánt. Az idei sáskajárás már hetek óta tart és akár szeptember közepéig is elhúzódhat. A tudósok olyan módszerek megvalósításán dolgoznak, amelyekkel hasznosítani tudják a hatalmas gazdasági kárt okozó szárnyas rovarokat. A sáskák eddig legnagyobb inváziója 2019. júniusában volt, amikor a létszámuk 30 éves rekordot döntött meg. Idén február 1-én Pakisztánban hivatalosan is természeti katasztrófának nyilvánították a sáskajárást. […]

Tovább…

Balatoni vadak: egyre szemtelenebbek Szepezden a vaddisznók

Újra elszaporodtak a vaddisznók a Balatonnál. Ráadásul egyre bátrabban viselkednek az emberi környezetben is. Naponta akár többször is felbukkannak a kertekben, valamint az utcákon. Többször megfigyelték például, hogy vaddisznócsalád csörtet malacaival Balatonszepezd településen. Fontos, hogy amennyiben a lakók vadakat észlelnek lakott területen, értesíteni kell az illetékes vadászati társaságot, hiszen az elhárításban, illetve a gyérítésben is kizárólag ők járhatnak el. […]

Tovább…

500 egyed szabadon engedésével segítik a rákosi vipera megmaradását Magyarországon

A rákosi vipera nagyon ritka faj hazánkban. A környezeti hatásokra, az élőhelyi adottságokra és az időjárási körülményekre is rendkívül érzékeny, ezért védelme nagy szakértelmet és odafigyelést kíván. 2019 őszén indult a rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása. Ennek egyik célja olyan rezervátumok kialakítása, ahová sikeresen telepíthetnek vissza állatokat abból a közel 600 egyedből, amelyet a 2004 óta működő Rákosivipera-védelmi Központban gondoznak. […]

Tovább…

Nagyragadozók ürülékéből szerez pénzt egy bevétel nélkül maradt német cirkusz – videóval

Nagyragadozók ürülékéből jut pénzhez egy, a járvány miatt bevétel nélkül maradt német cirkusz. Az oroszlánok és a tigrisek emésztésének mellékterméke a macskák és más kisebb ragadozók távoltartására alkalmas. Az üvegenként 5 euróért árusított macskariasztót nagyon keresik a vásárlók. Martin Lacey idomár szerint nagy távolságokról is érkeznek azért az emberek, hogy megvegyék a nagyragadozók ürülékét. […]

Tovább…

Megvan az év madara: a végső győztes a cigánycsuk

Közel 10 ezer szavazat közül a cigánycsuk szerezte meg a legtöbbet a 2021 év madara program júliusi voksolásán. A hazánkban gyakori, sík és dombvidékeken, fákkal, cserjékkel tarkított nyílt élőhelyeken, mezőgazdasági területeken, parlagokon, csatornapartokon, gyümölcsösökben élő madárfaj évente kétszer költ. A fészek helyét a tojó kis kaparással alakítja ki a talajon, a sűrű növényzet takarásában. A fiókákat mindkét szülő eteti. Vonuló, a telet a mediterráneumban és Észak-Afrikában tölti, de egyes példányok át is telelhetnek. […]

Tovább…

A kecskék érzelmeket közvetítenek: hangokból ismerik fel a társaik jelzéseit

Egy, az angliai Queen Mary Egyetem által elvégzett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek felismerni a legapróbb érzelmi változásokat is a társaik hangjelzéseiből. Ennek bizonyítására a kutatók úgy rögzítették a kecskék hívóhangját, hogy az vagy pozitív, vagy negatív tartalmat jelentett. Ezt később egy hangszórón játszották le egy másik egyednek. A kísérlet során három különböző hívóhangot mutattak minden kecskének: az első kettő egymással ellentétes hangulatú hívójel volt, harmadiknak pedig egy véletlenszerű érzelmi töltettel rendelkezőt játszottak le. […]

Tovább…