Az utóbbi hetek fagyos időjárása sokakat a négy fal közé szorít. Nincs kedvünk kimozdulni a melegből. Az állattartók azonban ezt nem tehetik meg. A jószágnak ennie kell télen is, sőt, ilyenkor több feladat akad az állattartó telepeken.
Amíg csak tehetik, az állattartók kiterelik jószágaikat a karámokba. Sokan télvíz idején is kihajtják az állataikat, persze csak addig, amíg elviselhető a hideg számukra. A juhok és a szarvasmarhák a mínusz 7-8 fokot még kényelmesen kibírják, így őket szinte egész télen (természetesen csak napközben) ki lehet hajtani. Az ősidők óta ridegen tartott állataink kivételével, a téli körülményektől óvni kell haszonállatainkat. Tojótyúkoknál 12-16 fok az ideális, de aki bevállalja a naposcsibetartást annak biztosítani kell pár napos korig a 33-35 fokot. A szarvasmarha a száraz hideget jól tűri, fejősteheneknél 8-15, hízómarháknál 5-15 fok elegendő. Anyajuhoknál 10-12 fok elég, de ellető hodályban 18-20 fok kell.
Az állatokat a karámban is jól ellátják szénával. Jellemzően nem a földre, hanem rácsos etetőbe kapják a takarmányt. Így nem fagy bele a hóba, sárba, az állatok kényelmesen férhetnek hozzá. Hidegben is biztosítani kell az állatok számára az ivóvizet és ez a nehezebb feladat. Vannak már fűthető itatók is, melyek nem fagynak be, így kevesebb figyelmet igényelnek, viszont a hagyományos itatókat folyamatosan ellenőrizni kell, ha befagy, fel kell verni a jeget. Hallottunk már olyan állattartókról is, akik merülő vízforralóval küzdenek a jegesedés ellen.
A juhászok kicsit nehezebb helyzetben vannak, mivel pár héten belül megindulnak az ellések. Az újszülött bárányoknak biztosítani kell a melegebb helyet, ugyanis ők még védtelenek a hideggel szemben. Az elléseket viszont ilyenkorra kell időzíteni, ugyanis húsvétra el kell érniük a megfelelő súlyt a bárányoknak. Ekkor van ugyanis rájuk a legnagyobb kereslet. Csak abban bízhatnak a gazdák, hogy enyhülni fog az időjárás, mire érkeznek a kisbárányok.
