A tavaly óta tartó takarmányár-emelkedés már sajnos áldozatokat is követelt: vannak például olyan baromfihízlalással foglalkozó termelők, akik úgy döntöttek, egyelőre szüneteltetik ezt a tevékenységet. A folyamatos veszteségtermelés helyett inkább átcsoportosítják a munkásaikat a gazdaságukon belül, hogy ne kelljen őket elbocsátani. A helyzet mindenképpen valamiféle beavatkozást igényel.
A 2020-as agrárcenzus megmutatta, hogy az állattenyésztési ágazat aránya a mezőgazdaságon belül tovább romlott, holott szinte minden fórumon azt hallani, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazat értékesítésében növelni kell a feldolgozott termékek arányát.
Állami odafigyelésre, támogatásra van szükség!
A magyarmezogazdasag.hu-nak nyilatkozó Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnöke ezért értékeli rendkívül szükségesnek az állami odafigyelést, az állami támogatást. Elengedhetetlennek tartja a nemzeti támogatások egy részének az állattenyésztésbe való bizonyos átcsoportosítását, bizonyos termeléshez kötött támogatásoknak a kialakítását.
A szövetség elnöke szerint ez kell ahhoz, hogy a mostani válságot is túlélje az ágazat, úgy, mint annak idején 6-7 évvel ezelőtt a tejválságot. Akkor Európa legnagyobb támogatását kapta a magyar termelő.
Minden szakértő azt mondja, hogy az inputanyagok árának emelkedése előbb-utóbb növeli a fogyasztói árakat – bár ezt az akciós húsárakon még nem látni. Az állattartók számára azonban a leálláson kívül nyilván a termelés takarékos fenntartása és a fejlesztés az alternatíva.
a reményeket (Fotó: Pixabay)
Költségvisszafogás mint járható út
Zászlós Tibor szerint már nagyon sokszor elmondták az állattenyésztőknek, hogy fogják vissza a saját maguk által csökkenthető költségeket. És ők meg is teszik. Ráadásul a precíziós állattenyésztés is kezd egyre nagyobb teret ölteni. Azok a telepek, amelyek korszerű technológiával, innovatív beruházással rendelkeznek, a határon vannak a költségmegtakarítás tekintetében. De egy olyan külső erő, mint például a takarmányár-emelkedés, szertefoszlathatja a reményeket. És akkor ott van még a csomagolóanyagok árnövekedése, a higiéniai szabályok betartásának emelkedő költségei, a forintárfolyam kiszámíthatatlan ingadozása… Mindez nyilvánvalóan egyaránt sújtja az állattenyésztőket.
És még a vírusok is…
A negatív tényezők sorában hangsúlyos a rendkívül sok állati és állattenyésztést sújtó vírus jelenléte, ami az elmúlt időszakban az ágazatokat érintette.
Így napi küzdelmet kell(ett) folytatni a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis vagy épp a Covid-vírus ellen. Reményre ad okot ugyanakkor, hogy azok a termelők, akik hivatásként tekintenek az állattenyésztésre vagy az agráriumra, meg fogják találni azokat a lehetőségeket, amelyek révén a termelés a jelenlegi vagy akár magasabb színvonalon is folytatható lesz.
A jelen helyzetben a termelés felfüggesztése mellett döntő gazdálkodó a leállást istállófejlesztésre, új technológia bevezetésére is felhasználhatja, vagy egy ilyen helyzet lehetőséget ad a családi munkamegosztás és felelősségi rendszer átalakítására is – a cél, hogy működjön az ágazat.
