Állampolgárságot kapnak a beporzók és a növények az Édes városban

Megkülönböztetett figyelmet kapnak a beporzók a közép-amerikai Costa Rica fővárosának egyik külső negyedében. Ott ugyanis mindent megtesznek annak érdekében, hogy a növények beporzását segítő méhek, denevérek, kolibrik és pillangók a lehető legjobban érezzék magukat. Ennek érdekében állampolgárságot adtak nekik. San José dél-keleti városrésze, Curridabat kiérdemelte a Ciudad Dulce, vagyis az Édes Város becenevet.

A 24.hu írta meg a Guardian cikkére hivatkozva, hogy a beporzókat védő projekt több mint egy évtizede indult el Curridabat külvárosban. Az egykori polgármester, Edgar Mora mondta el, miért állították középpontba a beporzókat. A növények megtermékenyítésében segédkező lények felsőbbrendű teremtmények, mégsem kérnek a munkájukért semmit. A terv az, hogy minden utcát biokorridorrá alakítsuk és az ökoszisztéma számukra kedvező legyen – fejtette ki.

Ilyen lakóhelyek állnak a beporzók rendelkezésére San Joséban - Fotó: Curridabat Municipality
Ilyen lakóhelyek állnak a beporzók rendelkezésére San Joséban – Fotó: Curridabat Municipality

Állampolgárság a növények és a beporzók részére

Azért, hogy erősítsék a kapcsolatot ember és állat között, minden beporzónak tiszteletbeli állampolgárságot adtak a közösségben. Ezt később kiterjesztették a növényekre is. Az erőfeszítések már most olyan eredményesek, hogy az egykor meglehetősen szerény külváros ma virágzik. Egyáltalán nem véletlenül érdemelte ki a Ciudad Dulce, vagyis az Édes Város becenevet.

A negyedet kizöldítették annak érdekében, hogy a méheknek és más beporzóknak, valamint a fáknak és növényeknek elegendő élettere legyen a fejlődéshez az ott élő 72 ezer ember társaságában. Ennek az előnyeit persze a lakosság is élvezi, hiszen a légszennyezettség csökken, a fák pedig árnyékot adnak a nyári hőségben. A dús biokorridorokon (ökológiai folyosók) a méhek, denevérek és kolibrik kedvükre mozoghatnak a szaporodó és a táplálkozóhelyeik között, senki nem zavarja őket.

Sok latin-amerikai város próbált az európai települések mintájára építkezni. Azonban mi más utat követünk. A természet ösztönözte az ötletünket és a saját tapasztalatainkra alapozunk. Nem azt mondjuk, hogy erdő van a városban, hanem hogy város van erdőben – magyarázta a különleges városrendet Irene Garcia, a projekt irányítója.

A spanyolul beszélőknek pedig itt egy hosszabb videó a projektről:
Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Varroa atka elleni gyógyszeres védekezéshez igénye... Méhészek figyelem! 6 597 méhész-gazdálkodó részére 632,8 millió forint összegű támogatás kifizetését kezdi meg július 2. hetében az MVH a varroa atka...
Konferencia a Virágzó Vidékért "Virágzó Vidékünk Európa Nap - Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?"címmel konferenciát szervez a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2014. május 22-én...
Hivatalos: a marhahústermelés nem fenntartható Amerikai kutatók kimondták: a húsmarha előállítása sokszorosan meghaladja más állati termékek előállításának költségeit – olvasható az origo.hu-n. Az ...
Vis maior bejelentést tehetnek a méhészek Az idén, a magyar mezőgazdaságot sújtó különböző időjárási körülmények, különösképpen az Yvette ciklon súlyos károkat okozott a hazai méhcsaládokban, ...
Alternatív tüzelőanyag: a brikett Bár még tavaszt idéző időjárás uralkodik hazánkban, lassan közeledik a tél és vele együtt a fűtési szezon. Sokak számára természetes, hogy gázzal fűte...
GMO-szennyezett takarmánytól tarthatnak a magyar m... Még időben tudta figyelmeztetni a méhész egyesület a méztermelőket egy Magyarországon nem kívánatos takarmány felbukkanására. Az ügyben az Országos Ma...