Megjelent az EFSA legújabb növényvédőszer-maradék jelentése. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság értékelése szerint a 2017-ben Európában végzett növényvédőszer-maradék vizsgálati program eredményei alapján a vizsgált élelmiszerminták mintegy 96 százalékánál a mért szermaradék mennyisége a megengedett határérték alatt volt. A minták körülbelül 54,1 százalékánál pedig egyáltalán nem volt kimutatható szermaradék.
A 396/2005/EK rendelet 31. cikke alapján a tagországoknak hatósági ellenőrzési tevékenységük eredményeit meg kell osztaniuk az Európai Bizottsággal, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal, valamint más tagországokkal. A 28 uniós országból valamint Izlandból és Norvégiából gyűjtött nagyjából 88 ezer minta eredményei alapján részletes vizsgálatokat végeztek az élelmiszerekben előforduló szermaradványok tekintetében. Az élelmiszerek 54,1 százaléka a mennyiségi meghatározási határérték alattinak (Limit Of Quantification, LOQ), míg 41,8 százalékuk a legnagyobb megengedett szermaradék-koncentráció határértéknyi (Maximum Residue Level, MRL), vagy az alatti mennyiséget tartalmaztak. Az eredmények interaktív formában is – országok és élelmiszerek bontásában – elérhetők.
Magyarországon 2607 mintát vizsgáltak növényvédőszer-maradék szempontjából, amelyek több mint fele (58,1 százalék) hazai, 33 százaléka az Európai Gazdasági Térségből származó termék volt, míg 8,9 százaléka harmadik országból származott. Az élelmiszerek 2,3 százaléka a határérték alatti szermaradvány-mennyiséggel (MRL) rendelkezett, 54,5 százalékuk pedig a meghatározási érték alattinak bizonyult.
A NAK írta meg, hogy az eredmények alapján elmondható, hogy az európai fogyasztók negatív egészségügyi hatást okozó szermaradvány-kitettsége alacsony, így az Eurobarometer élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos fogyasztói felmérése során tapasztalt aggodalom indokolatlan. A tanulmány az EFSA oldalán olvasható angol nyelven.
Ezek alapján választanak élelmiszert az európai és a magyar polgárok
A témával kapcsolatban ugyancsak a NAK írta meg, hogy 5 európai lakos közül 2 személyes érdeklődést mutat az élelmiszer-biztonság iránt, azonban csak minden ötödik élelmiszer-választását befolyásolja jelentősen. Az élelmiszerek választásakor az ár, a tápanyagtartalom és az eredet a legjelentősebb tényezők – derül ki az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) legújabb nemzetközi felméréséből.
Az európai átlaghoz hasonló elvek alapján hozzuk meg mi, magyarok is az élelmiszer-választási döntéseiket, azonban nálunk az első helyen az ár áll, amelyet az íz és a tápanyagtartalom (pl. vitaminok, fehérjék, cukor- és zsírtartalom) követ. A felmérés szerint a fogyasztók magas szintű (55 százalék) tudatossággal rendelkeznek az élelmiszer-biztonság témájával kapcsolatban, és kétharmaduk táplálkozási szokásait jelentősen meghatározza. Kiemelhető az antibiotikumokkal, hormonokkal és szteroidokkal (44 százalék), az élelmiszerekben megtalálható növényvédő szerekkel (39 százalék) és az élelmiszeripari adalékanyagokkal (36 százalék) kapcsolatos aggodalom mértéke.
Ugyanakkor a korábbi felmérésekhez képest csökkent a genetikailag módosított élelmiszerekkel (GMO) kapcsolatos aggódás mértéke, míg az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok nyomai (például műanyag vagy alumínium a csomagolásban) új elemként jelentek meg. A magyar fogyasztókban az élelmiszeripari adalékanyagok és növényvédő szer (43 százalék) kelt a legnagyobb aggodalmat, amelyet az antibiotikumok és a szermaradványok, illetve a GMO-tartalom (32 százalék) követnek.
Nekik szavazunk bizalmat az élelmiszerkérdésben
Európában a tudósok (82 százalék), a fogyasztói szervezetek (79 százalék) és a termelők (69 százalék) élvezik a legnagyobb fogyasztói bizalmat az élelmiszerek biztonságára vonatkozó tájékoztatás során. Ugyanakkor a vizsgálat rámutat, hogy az uniós lakosok kevésbé ismerik az EU élelmiszer-biztonsági rendszerének működését. A hazai eredmények szintén a tudósokkal (83 százalék) és a fogyasztói érdekvédelmi szervezetekkel (79 százalék) kapcsolatos bizalom dominanciáját mutatják. Azonban hazai viszonylatban kiemelendő a nemzeti hatóságok (72 százalék), az EU intézményei (68 százalék), a civilszervezetek (63 százalék), az élelmiszeripar 57 százalék), a szupermarketek és éttermek (50 százalék), a hírességek, bloggerek, befolyásos személyek (36 százalék) uniós átlaghoz képest jelentősebb befolyása.
Tévé, közösségi média, ismerősök tapasztalata
A 2010-es évhez hasonlóan továbbra is a televízió a legjelentősebb információforrás az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokról történő tájékozódás során. Azonban kiemelendő a 15-24 évesek körében a közösségi média, míg az idősebb lakosok esetében az újság és a rádió fontossága. Hazánkban szintén jelentős a televízió jelentősége (67 százalék), azonban második helyen a család, a barátok és a szomszédok véleménye (45 százalék) áll. A teljes dokumentum ide kattintva érhető el.
Kapcsolódó: A falánk nyugat veszélybe sodorja a világ élelmiszerbiztonságát
