Alakor, tönke és különleges paradicsomok – velük kell készülni a klímaváltozásra?

Milyen kihívások várnak a hazai mezőgazdaságra a következő évtizedben, és milyen növények fogják túlélni a klímaválság miatt bekövetkező változásokat? Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője az intézet kutatásairól, a biológiai növényvédelemben, a tájfajtákban valamint ősi gabonafajokkal rejlő lehetőségekről adott interjút a Tudatos Vásárlók Egyesületének portáljának.

Mit érezni a mezőgazdaságban a klímaválságból?

Már a jelenlegi termelési módszereket is érinti és a termeszthető növényekre is hatással van a klímaváltozás. Elég csak visszagondolni az idei tavaszra és nyárra: szélsőséges időjárási körülmények váltották egymást. A hosszú aszály és a hirtelen lezúduló csapadék stresszt jelentenek a növények számára. Egyre kevésbé tudunk meglenni öntözés nélkül, egyre többször mossa el a termést egy vihar, vagy egy hirtelen jött nagy zuhatag. Ám mindeközben persze maga a mezőgazdaság is hatással van a klímaváltozásra.

Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője az intézet kutatásairól, a biológiai növényvédelemben, a tájfajtákban valamint ősi gabonafajokkal rejlő lehetőségekről beszélt - Fotó: ÖMKi
Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője az intézet kutatásairól, a biológiai növényvédelemben, a tájfajtákban valamint ősi gabonafajokkal rejlő lehetőségekről beszélt – Fotó: ÖMKi

Mekkora teher a környezetnek a mezőgazdaság?

A mezőgazdaság felel az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 9 százalékáért. A gépekben használt üzemanyag, a talajból lebomló szerves anyagok, és az ezáltal a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok mind terhelik a környezetet. A sajtóban is nagy figyelmet kapott, hogy az esőerdőkben égetik a fákat, hogy így vonjanak be mezőgazdasági területeket. Ám nem kell ilyen messzire menni, hogy környezetkárosító gyakorlatokat találjunk. Még mindig vannak olyan országok a térségünkben is, ahol a megmaradt tarlót égetéssel próbálják meg eltüntetni. Ez egy régi, környezetszennyező gyakorlat, amit jó lenne elhagyni. Nem csak az előírások szintjén, hanem a valóságban is. A helyes mezőgazdasági gyakorlat talán egy unalmasnak tűnő kifejezés, mégis fontos, hogy ne terheljük feleslegesen a környezetet. Minél inkább hat ránk a klímaváltozás, annál égetőbb a jó mezőgazdasági gyakorlatok adaptálása. 

Megoldás lehet a biogazdálkodás?

A szerves trágya, a vetésforgó, a jól megválasztott fajta olyan alapvető agrotechnikai eljárások, amiket a biogazdálkodók erőteljesen használnak. Azonban fontos lenne visszavezetni őket a konvencionális gazdálkodásba is. Fontos a diverzifikáció is. Ez azt jelenti, hogy nem monokultúrában termeljük ugyanazt a növényt évről évre az adott területen, hanem változatos növénysorrenddel, esetleg kisebb mozaikos parcellaelosztással vagy köztesvetéssel, másodvetéssel dolgozunk. A termesztett fajtákat is úgy választhatjuk meg, hogy fokozzuk az agro-biodiverzitást. A tájfajták, fajtakeverékek és a heterogén szaporítóanyagok tökéletesek erre. Mi elsősorban kutatásokat végzünk ezekben a témában, de ezek a kutatások mind gyakorlatközpontúak.

A kutatások között foglalkoznak tájfajta növényekkel is. Miért fontos ez?

A klímaváltozás miatt foglalkozunk ősi gabonafajokkal is: a tönkével és az alakorral. Ezek a tönkölyhöz hasonlóan a mai modern búza ősei. Nagyon extenzív körülmények között termeszthetők, vagyis bírják a szárazságot, kifejezetten nem kedvelik a magas tápanyagellátottságú földet, és nem igényelnek különösebb növényvédelmet. Olyan helyre is el lehet ezeket vetni, ahol már nem terem meg a búza. A kiskunsági homokhátságon, Bugacon például, szélsőséges körülmények között, a homoktalajon is megállják helyüket. A kutatás során kiválasztott tájfajtáikat szaporítjuk, és ezek visszakerülnek a gazdákhoz kipróbálásra. Főleg biogazdákkal és olyan termelőkkel vagyunk kapcsolatban, akik nyitottak a kísérletezésre. A tájfajták előnye, hogy nem azonos az egyes egyedek génállománya. Változatos a populáció, a gabona esetében gyakorlatilag minden kalász más. Emiatt az ellenállóképességük együttesen nagyobb a stresszhelyzetekben. Foglalkozunk tájfajta paradicsomokkal is. A köztermesztésbe visszavezetett tájfajta paradicsomokat a tápiószelei génbankból (Növényi Diverzitás Központ) kapott 35 tételből válogattuk ki, a 2012-2017 között végzett on-farm és kisparcellás vizsgálatok alapján.

A tájfajta paradicsomok az egyik kutatási irány az ÖMKi munkái között - képünk illusztráció
A tájfajta paradicsomok az egyik kutatási irány az ÖMKi munkái között – képünk illusztráció

2018-ban 6 különböző karakterű tájfajtát mutattunk meg a nagyközönségnek. Gasztronómiai szakemberek, gazdák tesztelték a terméseket, sőt, az egyik diszkontáruház árult is a palántákból. Jó visszajelzések érkeztek.

Milyen kihívások várnak a mezőgazdaságra a következő 10-20 évben?

Az extrém időjáráson túl az új kártevők és kórokozók megjelenése biztosan nagy kihívás lesz. Elég csak a zöld vándorpoloskára, vagy a szőlőket fitoplazmás betegséggel fertőző amerikai szőlőkabócára gondolni. Láthatjuk, már ma is zajlik ez a folyamat. A globalizáció miatt behurcolt kártevők sokszor azért is maradnak könnyebben életben, mert ritkábbak a téli tartós fagyok, a forró nyarak pedig kedveznek az elszaporodásuknak. Itt nagy lehetőségeket látok a biológiai növényvédelem kutatás-fejlesztésében. Tervezzük, hogy hamarosan ebbe az irányba is indítunk kutatásokat. Az ÖMKi vezetőjével készített teljes interjút ide kattintva lehet elolvasni a TVE oldalán.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Biogazdaság vagy ökogazdaság? Mi a különbség a bio, az öko és az organikus jelzővel ellátott termények, zöldségek, gyümölcsök között? Ha valakinek biogazdasága van, az egyben ökoga...
Fertőzött lehet a humusz és a szarvasgombás zöldsé... A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleménye szerint alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt egri kistermelő készítményeitől betegedtek meg botuliz...
Biopiaci helyzet – kitekintés Tudta, hogy a miniállamban, Liechtensteinben is folyik biogazdálkodás? És azt, hogy az egyik legújabb trend szerint inkább almából készítik a mézet? K...
Újra Vidék Mustra a belváros szívében! Naponta változó kínálattal újra nyit Budapesten a Vidék Mustra a belváros szívében. Hétfőtől szombatig a Belvárosi Piacon, péntekenként pedig a Szabad...
Nem volt bio a fertőzött humusz és zöldségkészítmé... Fontosnak tartjuk tisztázni az elmúlt héten nagy port kavart fertőzött humusz és különböző zöldségkészítmények ügyében kialakult téves híreket. A NÉBI...
Mi a gond a hazai biopiaccal? Egy éve hatályos az az igen hosszú nevet viselő rendelet, ami az ökológiai gazdaságokból származó termékek tanúsítására vonatkozik. Célja a fogyasztói...