Nehezen jött az eső, de sokáig tart majd; nőhet a gabonák ára; újabb támogatási összegeket folyósít a VM; folytatódik a GMO-ügy; a hét nyertese a sertés, vesztese a fecske; programajánló. Olvassa el a részleteket agrárhír-összefoglalónkban!
Sokat vártunk az esőre, ám most jégesőre, és akár hetekig tartó esőzésekre is számíthatunk az időjárás előrejelzések szerint. A tavaszi munkálatokat viszont segítette az eddigi száraz idő. Több megyében már végeztek is a tavaszi kalászosok (árpa, zab) vetésével, a kora tavaszi növények vetése pedig még folyik. A tavalyi, év eleji csapadékos időjárás miatt a tavaszi árpát visszaszorította a kukorica. Idén viszont már 15-20%-kal kisebb lehet a tengeri vetésterülete, ezzel visszaáll a korábbi arány.
A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) a gabonafélék felvásárlási árának normalizálódására (növekedésére – 50.000 Ft/tonna) számít idén. A tavalyi átlagos 40-42.000 Ft jelentős bevételkiesést eredményezett a termelői oldalon, idén azonban 50.000 Ft/t-s áron kezdték megkötni a szerződéseket. A GOSZ szerint így 10-20%-nál több termést nem érdemes előre lekötnie a termelőknek.
A múlt heti tömeges kifizetési hullámot tovább folytatva megkezdődött a zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítási, illetve az erdőtelepítési támogatások kifizetése is. 2000 gazdálkodó részesül majd a közel 10 milliárd forintnyi zöldség-gyümölcs támogatásból, az erdőgazdálkodók pedig 51 millió Ft-ot kapnak. A jövő héten az erdők felújítása kapcsán a csekély összegű (de minimis) támogatásokat kezdik el folyósítani, összesen 68 millió Ft-ot. Újabb támogatások is igényelhetőek, többek között az egységes területalapú támogatási is, tájékoztatott közleményeiben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az elmúlt napokban.
A hét közepén befejeződött a Magyarországon zajló GMO-s konferencia. Két szempont miatt esett pont hazánkra a választás a rendező szerepére. Egyrészt számunkra kiemelten fontos a GMO-k szállításának és felhasználásnak szigorú szabályozása és ellenőrzése. Másrészt az alaptörvényben is megfogalmazottaknak megfelelően, a mezőgazdaság GMO-mentességének megőrzését is fontosnak tartjuk. Emellett a legtöbb országot megelőzve, már teljesítettük a nemzetközi kötelezettségünket, és az ezzel kapcsolatos tapasztalatainkkal segíteni tudjuk a szakértői csoportot. A múlt év végén dolgoztuk ki az új nemzeti biodiverzitás stratégiáját, amelyet a kormány idén februárban fogadott el – ebben jelentős szerepet kapott a GMO-k szabályozása is.
Állatfronton vegyes volt a hét. Míg a sertéstartók piaci előnyre tehetnek szert az új Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy megszerzésével, és a sertéshús ágazat fellendülhet, addig a fecskeállomány veszélyben van. Utóbbi a nagyüzemi mezőgazdasági térhódítás és az éghajlatváltozás miatt. A fecskék rendkívül érzékenyek a környezeti. és éghajlati változásokra, mert kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak. A szúnyogok, legyek esős, hűvös napokon megbújnak, így a fecske éhezik (a cinege átáll a magokra, a gólya mezei pocokra). Az éhező fiókák felélik belső energiatartalékaikat és fázni kezdenek. A szülők megpróbálják felmelegíteni őket, így ők is a fészekben maradnak. Így pedig a felnőtt egyedek is legyengülhetnek. Ha elpusztultak, a tetemek miatt a következő generáció sem tud beköltözni a fészekbe. Orbán Zoltán ornitológus szerint műfészekkel és sárszigetek építésével segíthetünk a fecskéken.
Programajánló:
- Országos tormapromóció – 2014. április 11-12.
- Húsvét 2014 – Tavaszköszöntő kiállítás, Magyar Mezőgazdasági Múzeum – 2014. április 12-22.
A húsvéti ünneppel és a hagyományőrzéssel kapcsolatos kiállítás nyílik most szombaton a Mezőgazdasági Múzeumban. Neves kézművesek tojásdíszítési technikáit figyelhetjük meg, lehet készíteni csuhényúlat, díszíteni kerámiát, hímezni, kosarat fonni, nemezelni, vagy írhatunk, karcolhatunk tojásra is.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.
