Komoly veszélyt jelenthet az ukrán gabona a magyar gazdákra is

Erős riválist kaptak a magyar gazdálkodók az ukránok közös piacra történő beengedésével és a probléma a mostaninál még sokkal nagyobb is lehet. Óriási fejlődési potenciál van ugyanis a szomszédunk mezőgazdaságában és az ukrán gabona nagy veszélyt jelenthet.

Nagyjából 500 millió fős piachoz juthat Ukrajna, az unió üzleti vállalkozásainak pedig egy 45 milliós új piactér nyílik meg a már hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapodással, amely a vámok nagy részének megszüntetéséről is határoz – válaszolta a Világgazdaságnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A már meglévő hatalmas birtokok mellett Ukrajnában sok a szabad terület, ezen felül a termőföldek nagy részét kiváló minőségű csernozjom talaj alkotja. A NAK szerint az ukrán gazdák hektáronkénti árbevétele 10-20 százalékkal alacsonyabb a magyarokénál, de a termelési költségük csak 40-50 százaléka a hazainak, mert kevesebb az anyagfelhasználásuk, és olcsóbb náluk a munkaerő.

Magyarország helyzetét az is nehezíti, hogy – hozzá hasonlóan – Ukrajna két legnagyobb mezőgazdasági exportcikke a kukorica és a búza.
Erős riválist kaptak a magyar gazdálkodók Ukrajna közös piacra történő beengedésével.

Versenyképesebb fajtákkal, hatásosabb vegyszerekkel és újabb gépekkel az ukrán terméshozam néhány becslés szerint 50-60 százalékkal is nőhet. Ez pedig még a költségek növekedése mellett is jelentős versenyelőnyt biztosítana nekik.

Ukrajna már jelenleg is 16-18 millió tonna búzát és 18-20 millió tonna kukoricát exportál, a teljes gabonaexportja pedig évente körülbelül 40 millió tonnát tesz ki. Oroszországé évi 35-38 millió tonna, így ez a két ország külön-külön annyit exportál, amennyit az Európai Unió 28 tagországa összesen – közölte a kamara. Ez a NAK szerint azért is fontos, mert az EU tagállamaihoz hasonlóan 2016-tól Ukrajna sem exportálhat mezőgazdasági terméket és élelmiszert Oroszországba. Magyarország helyzetét az is nehezíti, hogy – hozzá hasonlóan – Ukrajna két legnagyobb mezőgazdasági exportcikke  a kukorica és a búza.

Csak, hogy még egy számpárral szemléltessük a két ország lehetőségei között lévő különbséget: a legfrissebb adatok szerint Ukrajnában 6 millió hektáron vetettek őszi búzát, míg a NAK adatai szerint a magyarok 958 ezer hektáron.

A gabonán kívül az olajos magvak, tej, feldolgozott paradicsom, alkoholos italok és étolaj esetében is jelentős versenyre számíthatunk, hiszen ezek előállítási költsége is olcsóbb odaát, mint nálunk.

A megoldást a gazdálkodók számára az együttműködés erősítése, a versenyképesebb termelési technológiák bevezetése és a feldolgozottsági szint növelése jelentheti.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Az ukrán exportkedvezmény várható hatásai Az Európai Bizottság kezdeményezésére, a jelenleginél kedvezőbb feltételek mellett, még ebben az évben elérhetővé válik az uniós piac Ukrajna számára....
Vas megye megbirkózott az ukrán veszéllyel Miközben azt hallani, hogy akadozik a hazai búzaexport, a Vas megyei gazdák mit sem törődnek ezzel. A legfrissebb hírek szerint ugyanis ők már rég túl...
Sokat hozhat az európai konyhára a Japánnal kötött... Az Európai Parlament hozzájárult az Unió által valaha megkötött legnagyobb kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodáshoz az Unió és Japán között. A sza...
Ázsiai és afrikai forradalmakhoz vezethet az orosz... Az orosz-ukrán konfliktus háborúba torkolló eszkalációjának lehetőségéról sok szó esik világsajtóban, ám az ellentétnek lehet olyan hatása is, ami ed...
Magyarország importra szorul, ezért felgyorsítanák... Magyarország minden lehetséges eszközzel segíti az ukrán gabona vasúti kiszállítását a háborúval sújtott országból, amire azért van nagy szükség, miv...
A szárazföldi gabonafolyosó kialakítását Magyarors... Nagy István szerint azonnal meg kell kezdeni a tárgyalásokat, hogy a gabonahajók elhagyhassák a fekete-tengeri kikötőket. A miniszter arra figyelmezt...