Februárban elindult a kalászosok nitrogénfejtrágyázása, illetve a talajelőkészítés a kapások elé, sok gazdálkodó azonban gondban van a magas műtrágyaárak miatt. Vázsonyi Lászlóval, a VulcanAgro Kft. fejlesztőmérnökével arról beszélgettünk, hogy mit lehet ilyen körülmények között tenni, hogyan lehet úgy csökkenteni a költségeket, hogy a termésvárakozások magasak maradhassanak.
Egy korábbi beszélgetésünk során még az ősz végén azt javasolta a gazdálkodóknak, hogy – a magas műtrágyaárak ellenére – időben rendeljék meg az inputanyagokat a tavaszi munkakezdésre. Megfogadták a tanácsot?
Biztosan sokan rendeltek időben, mert a november-januári forgalmunk a tavalyinak többszöröse lett, de azt is lehet látni, hogy hihetetlen nagy a tanácstalanság és a bizonytalanság. Mindenki azt várta, hogy talán olcsóbb lesz a műtrágya és megoldódik a helyzet, de összességében még súlyosabb lett az orosz-ukrán ellentét kiéleződésével. A klasszikus műtrágyákat, termésnövelőket továbbra is aranyáron lehet megvásárolni. A helyzet érdemben nem változott. Azt látjuk, hogy kevesebb, vagy egyes gazdálkodóknál ténylegesen műtrágya nélkül kezdődik a tavaszi szezon.
Tapasztalatai szerint hogy állnak az őszi vetések?
A legsúlyosabb probléma, hogy szinte teljesen elmaradt a téli csapadék. Hozzávetőleges 100 mm hiányzik a talajból – az Alpokalját kivéve – gyakorlatilag az ország teljes területén, és a következő hetekben sem várható, hogy érdemben javuljon a helyzet. Idősebb gazdák szerint, aminek le kell esni, az le is fog, csak nem mindegy, hogy ez mikor történik. Ha túl későn, a növények érdemben nem tudják majd hasznosítani. Ennek ellenére az állományok nem néznek ki rosszul, de a talajok rettentően szárazak. Indulnak és indulnának az első fejtrágyázások, ám mivel nem várható bemosó csapadék, sokan kivárnak. A mostani csapadékhiányos, szeles és az évszakhoz képest meleg idő meglehetősen negatív hatással lesz az állományok későbbi fejlődésére, ha tényleg nem lesz eső.
A mostani magas hőmérséklet előrevetíti, hogy idén a szokásosnál korábban kezdődhet a vetés.
Jelenleg a talajok előkészítése zajlik, a gazdák arra törekednek, hogy a talaj ne veszítsen több nedvességet. Ha lesz csapadék, sokan kezdhetik meg a vetési munkálatokat a szokásosnál korábban, de azt tudni kell, hogy a növényeknek kell a megfelelő talajhőmérséklet, egy hőösszeg, hogy megfelelően tudjanak növekedni. A VulcanAgro mindenesetre ebben a helyzetben is segít a termelőknek.
Hogyan tudják ezt megtenni?
A statisztikák azt mutatják, hogy a tavasz lett a legszárazabb időszak Magyarországon, nyáron viszont egyszerre érkezik egy nagyobb csapadékmennyiség, ami így nem tud maradéktalanul hasznosulni. Ha most kevesebb nitrogént vagy egyéb tápanyagot juttatunk is ki, azt később lombon keresztül pótolni kell, még akkor is, ha nem lesz csapadék. Általában ilyenkor valamilyen komplex hatóanyagú lombtrágya jelentheti a megoldást, 2-4 kezelés keretében. A VulcanAgro KompleX termékcsaládja a főbb növénykultúrák mindegyike számára egy jó választás. Amíg van lombfelület és él a növény, addig lombon keresztül elég sok tápanyagot be lehet juttatni, feltéve ha ez megfelelő időben és adagolással történik. Ha pedig valaki folyékony műtrágyát használ, annak érdemes olyan terméket is belekevernie, ami „vigyáz” a nitrogénre. Például egy ammónium-tioszulfátot, ami részben kénes, részben kevesebb nitrogénnel is ugyanazt a hatást lehet elérni vele.
A szilárd műtrágyák kiválthatók folyékony komplex műtrágyákkal, melyek oldott formában foszfort, káliumot, illetve mikroelemeket tartalmaznak, sőt még a talajéletet is javítják. A só alapú műtrágyák helyett pedig – amelyek önmaguk is vizet vonnak el a növény elől – akár egy kisebb hatóanyag-tartalmú, talajjavító műtrágyát is lehet alkalmazni. Mert az az 1-3 hét , amikor egy ilyen műtrágya segít a növénynek, nagyon sokat számít a megerősödésében. Alternatíva van, csak a termelőknek esélyt kellene adniuk, hogy egy-egy táblán ne a megszokott technológiát alkalmazzák, ami most nagyon sok pénzbe kerül és egyre nagyobb valószínűséggel nem is működik.
Az alternatívákban való gondolkodást most támogatják is egy komplex lombtrágya akcióval. Mik ennek a részletei?
A nagygazdaságok számára komplett tartálykocsis akciónk van: amennyiben valamelyikük legalább két IBC KompleX lombtrágyát vásárol, 1000 liter Vulcan Powert, egy folyékony, növényi alapú, szerves termésnövelőt, vagy 169 000 Ft levásárolható kedvezményt adunk mellé, de a kisebb gazdaságok kisebb mennyiség vásárlása esetén is hozzájutnak a kedvezményhez. Az akció március 15-ig érvényes. Megpróbáljuk mindegyik szegmenst kiszolgálni, a néhány 10 hektáron gazdálkodótól a néhány ezer hektáron gazdálkodókig, és azzal a csomaggal segíteni a munkájukat, amelyik könnyen beilleszthető a gazdálkodásukba. A tápanyaghasználatra kívánjuk ösztönözni őket ezekkel az akciókkal és nem a biostimulátorok, illetve hormonkészítmények felé, hogy az állományra jelentős mennyiségű tápanyagot tudjanak kijuttatni.
És mi várható a tavaszi vetésekkel a kapás kultúráknál?
A kapás kultúrák esetében is vannak technológiai javaslataink a termelők számára. Már tavaly is nagyon sok folyékony ként adtunk el vadriasztási céllal, akár kukoricában vaddisznó ellen, akár nyúl vagy őz ellen napraforgóban vagy szójában. Ilyen terményárak mellet nem megengedhető az 5-15%-os vadkár. Ennél sokkal kevesebbe, hektáronként pár ezer forintba kerül csak a védekezés.
Másrészt, ha idén kevesebb nitrogént szeretnénk felhasználni, léteznek olyan hatóanyagok, amelyek akár a vetéssel egymenetben, tápkultivátorozásnál, vagy akár a vetés előtt kijuttatva is jobban fognak működni. Kiegyensúlyozottabb lesz a növény tápanyagellátása és sokkal többe sem kerül. Bízom abban, hogy a kialakult helyzet arra fogja ösztönözni a gazdálkodókat, hogy kapcsolatba lépjenek velünk, mert tapasztalatainkkal sokat tudnánk segíteni az alternatívák megtalálásában.
Lehetetlen előre megjósolni, hogy milyen lesz az időjárás. Ha nem lesz eső, csak álmodozhatunk a jó napraforgótermésről. Alaposan át kell gondolni, mi a legjobb taktika az ilyen magas inputanyagárak mellett. Érdemes lehet egy alacsonyabb költségvetést beállítani, biztosra menni, de előbb-utóbb mindenkinek kisebb-nagyobb mértékben változtatnia kell a technológiáján ahhoz, hogy a következő 10 évben is sikeresen tudjon termelni.
Mennyire nyitottak a gazdák a tanácsadói szóra?
Nehezen tájékozódnak, mert egymásnak ellentmondó állításokat hallhatnak a piacon. Másként kell viszonyulni egy szaktanácsadó, vagy egy fejlesztő cég tanácsaihoz, mint az EU elvárásaihoz. Az EU – a támogatási rendszeren keresztül – a kevesebb inputanyag, kevesebb növényvédőszer felhasználás és a talajkímélő megoldások irányába tereli a termelőket. A termelők viszont abban érdekeltek, hogy a lehető legkevesebb fogással, nagyüzemi gazdálkodással és biztonságosan termeljenek. Hosszú távon látjuk ennek az eredményét: a kimerült talajokat, a hihetetlen nagy termésingadozásokat, a növekvő növényvédelmi problémákat. A termelőknek érdemes lenne mindenkit meghallgatni, és el kell tudniuk dönteni, hogy kivel dolgoznak együtt. Ma egy termelő önállóan nem tud előre lépni. Kellenek hozzá fejlesztő cégek, szaktanácsadók, növényorvosok és pályázati támogatás is. Aki innovatív, az hamarabb célba ér, aki pedig nem, az a saját kárán tanul.
Az EU nemcsak a környezetvédelmet támogatja, hanem a terménydiverzifikációt is, azaz, hogy többféle növénykultúrát termeljenek a gazdálkodók. Hol tart ez itthon?
Több olyan növény van, melynek helye lenne a vetésszerkezetben. Például a szójának másodvetésben vagy a ciroknak a kukorica helyett. De cirkot is ott lehet jó terméspotenciállal termelni, ahol a kukoricát. Mivel a kukoricának itthon magas a felvásárlási ára és több nagy cég is működik az országban, mely kukoricát dolgoz fel, nehéz meggyőzni a gazdákat, hogy termesszenek inkább cirkot. Ezek egymásnak ellentmondó javaslatok és nem könnyű a döntés. Hasonlóan érdekes téma a szója helyzete is. Most, amikor magas a nitrogén ára, egy nitrogéngyűjtő, talajjavító növényt érdemesebb bevonni a vetésszerkezetbe, de kérdés, hogy fő vetésben kell-e szóját termelni vagy csak másodvetésben. Az árpa vetésterülete 200 ezer hektárra tehető Magyarországon, ami után nyári másodvetésben egy szójának lehet helye. De ugyanígy a takarónövényeknek, vagy az aprómagvaknak is, minden keresi a helyét. Az biztos, hogy hatalmas kockázatot rejt magában, hogy a magyar mezőgazdaság a kukorica-búza-napraforgó hármason nyugszik. Részben azért, mert a talajok is tönkre mennek tőle, másrészt mert ezeket csak akkor lehet gazdaságosan termelni, ha legalább kettőnek magas az ára. Ki tudja megjósolni, hogy hol lesz ezeknek jövőre az ára? Mindenképpen kellene alternatív növényeket találni.
Szakmailag indokolt lenne a többféle növény, hogy nagyobb területen termesszünk jobb talajt maguk után hagyó növényeket. Például repcét vagy szóját, de ez nem olyan egyszerű ilyen magas inputanyag árak mellett. Emiatt néhány helyen már nem is éri meg kukoricát és repcét termelni. Mondanám, hogy termeljünk helyette cirkot, ennek viszont a felvásárlásával voltak sokáig problémák. Ráadásul a gyomirtása sem tökéletesen megoldott, hiányzik a háttere, a szárítók hozzá… stb. Ez komplex társasjáték, melyben az összes szereplő együttműködésére szükség van. Ha ez nem működik, mindenki visszatér a búza-kukorica-napraforgó hármashoz.
(x)
