A cseresznye és a meggy tavaszi növényvédelmét Dr. Sallai-Harcsa Marietta mezőgazdasági szaktanácsadó, növényorvos mutatja be. A tapasztalatokat 20 hektár cseresznye, és 60 hektár meggy ültetvényen szerezte. Miután túl vagyunk a virágzáson, összefoglalta, mi történt eddig az ültetvényekben és mire szükséges a továbbiakban odafigyelni a meggy és a cseresznye tavaszi növényvédelme során.
A megkésett tavasz miatt később indult a rügyképződés, ezért a lemosó permetezések március végére tolódtak. A lemosó permetezésnél fontos figyelembe venni, hogy alapjában véve milyen károsítók jellemzik a területet, eszerint érdemes kiválasztani a szert, vagy a szerek kombinációit. Cseresznyénél réz, kén és paraffinolaj tartalmú szerek kombinációját alkalmaztuk, míg a meggyültetvényben az olajos lemosót elhagytuk, réz és kén tartalmú általános lemosót kaptak a fák. Mindkét esetben 1000 l/ha lémennyiséggel dolgoztunk, ami a lombozat nélküli fán soknak tűnhet, mivel szinte csorog a fákról. Ugyanakkor a lemosó permetezésnek ez a lényege – írja Dr. Sallai-Harcsa Marietta mezőgazdasági szaktanácsadó, növényorvos az Agrofórum blogján megjelent szakcikkében.
A cseresznyés ültetvényben a talaj felmelegedésével együtt a sorközökben megtörtént a talajművelés, a meggyben pedig a sorok vegyszeres gyomirtása. A virágzásra már nem kellett sokat várni. A cseresznye és meggy esetén a hónap elején beállt szokatlan meleg idő és a pár milliméter hajnali csapadék következtében robbanásszerűen indult a virágzás. A monília elleni védekezést ezért haladéktalanul el kellett kezdeni, tapadásfokozó hozzáadásával együtt. A gombabetegségek elleni védekezésnél célszerű a keveréket úgy összeállítani, hogy egy kontakt szer mellé egy felszívódó hatóanyag is kerüljön. Mindkét gyümölcsnél boszkalid és piraklostrobin tartalmú szert használtunk, cseresznyénél proklorázt tettem mellé, meggyben pedig mankocebet. Fővirágzás idején fontos a bór tartalmú lombtrágya kijuttatása is, ezzel fokozható a terméskötődés.
A természet látványosan be akarta hozni a lemaradását, így amilyen gyorsan kezdődött a virágzás, olyan gyorsan véget is ért, tulajdonképpen 2 hétig sem tartott. Így a megszokott, illetve ajánlott virágzáskori 3 permetezés helyett idén 2 fért bele a monília elleni szerekből. A virágzás végével, amint a lombozat megjelenik és van felvevő felület, fontos a lombtrágyázás; magas foszfortartalmú és aminosavat tartalmazó lombtrágyákkal.
Innentől a védekezés alapját 3 fontos tevékenység adja:
- a monília elleni megelőző permetezések folytatása kaptán, illetve tebukonazol tartalmú szerekkel
- termésnövekedés időszakában az antraknózis elleni megelőző permetezés (propineb), erre a zöld termés időszakában a színeződés kezdetéig kell odafigyelni
- a cseresznyelégy elleni védekezés elkezdése tiakloprid és piretroidok használatával.
Cseresznyelégy ellen ugyan helyeztek ki ragacslapokat, de ez esetben a védekezés megkezdését nem a rajzáscsúcshoz igazították. Ennek egyszerű a magyarázata: a konzervipar nem veszi meg a kukacos cseresznyét és meggyet. Emiatt ennek küszöbértéke nulla. Mivel egy gyümölcs sem lehet kukacos, ezért nyilván nem várhatja meg a gyümölcsgazda a rajzáscsúcsot, illetve nincs sok értelme a rajzásdinamika megfigyelésének. Viszont a ragacslapot arra lehet használni, hogy a cseresznyelégy elleni védekezést időben megkezdjük. Ezért már virágzás végén kihelyeztük a lapokat, hogy amint megjelenik benne az első példány, azonnal elkezdhessük a permetezést. Kezdetben fontos a felszívódó hatóanyagok használata, az éréshez közeledve pedig rövid ÉVI-jű, kontakt szereket érdemes betervezni.
A növényorvos a meggyültetvényben 9, a cseresznyében 12 permetezést tervezett, ami persze csak egy előzetes terv. A technológiai terv mindig csak egy mankó, az aktuális helyzetre, időjárásra, évjáratra lehet és kell is alakítani a védekezésen. Akár lehet kihagyni is permetezéseket, lehet azokat előbbre hozni, vagy összevonni.
Nagyon sok múlik az emberi tényezőn – folytatja. Azon, aki a permetezést végzi, és rengeteget számít a megfelelő időben történő védekezés is. A meggynél és a cseresznyénél szinte minden perceken múlik. Nagyon fontos megfelelően időzíteni a védekezéseket a fent említett két betegség és a kártevő ellen is. Ezek ugyanis nem gyógyíthatóak és nincs olyan csodaszer, ami kiszedi a kukacot a cseresznyéből. Minden a megelőzésen múlik!
A költségek
180-300 ezer forint költséggel számoltak hektáronként, amiben a növényvédő szerek és a lombtrágyák vannak benne. A Szent István Egyetemen végzett környezetgazdálkodási agrármérnök, növényorvos és növénytudományi doktor weboldalát ide kattintva találja.
