A Martonvásáron folyó agrárkutatás nem a kutatók ambíciójának kiéléséről, hanem rólunk és a holnapi kenyerünkről szól – fogalmazott Áder János köztársasági elnök, miután átadta, majd megtekintette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agroverzum Tudományos Élményközpontját. A köztársasági elnök kiemelte, hogy Martonvásáron a kutatóknak 15-20 évre előre kell gondolkodniuk, hiszen “a most felmerült igényekre nem holnap”, hanem előrelátó, komoly tudást felhalmozó munkával sok év múlva adnak megalapozott válaszokat.
Az Agroverzum az MTA első tudománykommunikációs intézménye egy csaknem tízmilliárd forintos agrártudományos projekt része. Áder János rámutatott arra, hogy a kutatások szerint a klímaváltozás szempontjából a Kárpát-medence sérülékenysége igen nagy, vagyis sokkal erősebben, hamarabb és nagyobb mértékben lesz érezhető, mint máshol. Lovász László, az MTA elnöke kiemelte, hogy az éghajlatváltozással és a környezetszennyezés súlyos következményeivel csak tudományos eredményekre alapozva van esély megküzdeni. Ezért indították el a kormány támogatásával az agrárinnovációs centrum kialakítását, valamint az agrárturisztikai fejlesztéseket, mert csak így tudnak válaszokat adni a globális kihívásokra.
Az elnök szerint az MTA martonvásári agrárkutató intézete ma is meghatározó kutatási tevékenységet folytat, hiszen a martonvásári fajtákkal évi 130 milliárd értékű kalászos gabonát és kukoricát termelnek a magyar gazdák. A martonvásári búzafajták 2018-ban a hazai vetésterület több mint 30 százalékát foglalták el, ezzel piacvezetők voltak – tette hozzá. Megjegyezte, hogy talajtani és agrokémiai intézetük precíziós szoftverére alapozott szaktanácsadásával tavaly mintegy 500 tonna nitrogénnel, ezer tonna foszforral és 1200 tonna kénnel lehetett csökkenteni a műtrágya felhasználást az országban.
A bemutatóhely évi 35-40 ezer látogatót tud fogadni
Lovász László beszélt arról is, hogy távlati terveik megvalósításához társadalmi támogatás is kell, ehhez pedig be kell mutatni a tevékenységüket. Ezt szolgálja az Agroverzum egy leginkább a fiataloknak szóló kiállítással, amely kiemelten foglalkozik a klímaváltozás mezőgazdaságra ható következményeivel. A közel 10 milliárdos projekt részeként mintegy egymilliárd forintból valósult meg a most átadott Agroverzum Tudományos Élményközpont, valamint a tavaly elkészült csaknem kéthektáros közpark, a Brunszvik-kert. Az akadémia elsőként létrehozott tudománykommunikációs intézménye egy újonnan épült 1100 négyzetméteres, kétszintes épületben ismeretterjesztő központként és tudományos játszóházként működve évente 35-40 ezer látogatót lesz képes fogadni. A két szinten összesen 650 négyzetméteren várja látogatóit agrár- és természettudományos témájú, interaktív, állandó- és időszaki kiállításaival és a tematikához kapcsolódó, egyedi programjaival. Üzenete összecseng az Agrártudományi Kutatóközpont tudományos koncepciójában megfogalmazottakkal: “Milyen válaszokat tudnak adni az agrártudományok a klímaváltozás okozta gazdasági és társadalmi kihívásokra a mezőgazdaság területén?”.
Agrárpályára állítanák a fiatalokat
Az új élményközpont nem titkolt célja az is, hogy az agrártudományi pályára vonzza a fiatalokat, felvállalva egy nem-formális pályaorientációs szerepet. Az Agroverzum ugyanakkor turisztikai attrakció is egyben, hiszen egy jelentős vonzerejű kulturális és természeti örökségi környezetben, a Brunszvik-kastély parkjában valósult meg. Egyszerre teljesít természeti, tudományos és kulturális értékközvetítést.
