Sokféle hír és találgatás volt már a zöldítés változásairól, amiről ezúttal az Európai Bizottságot kérdeztük. Anyagunkban az Európai Bizottság válaszait foglaltuk össze arról, miért és hogyan változott a Közös Agrárpolitika egyik fontos intézkedése. A zöldítés kérdése és céljai az EU szempontjából.
Mi a zöldítés változtatásának célja?
A közvetlen kifizetések zöldítését, vagyis környezetbarátabbá tételét a Közös Agrárpolitika (KAP) legutóbbi reformja keretében, 2015-ben vezették be. Az intézkedés célja az volt, hogy a közvetlen kifizetések valamennyi kedvezményezettje által betartandó, a környezet szempontjából előnyös és EU-szinten egységes gyakorlatokat írjon elő. A javaslat egyik fontos célja, hogy jobban figyelembe vegye a helyi sajátosságokat és kevésbé épüljön egységes gazdálkodási gyakorlatokra.
A zöldítéssel kapcsolatban milyen előnyökre tehetnek szert a gazdálkodók?
A kifizetés összege a mezőgazdasági termelők közvetlen kifizetéseinek 30 százalékát teszi ki.
Mire vonatkozik a zöldítés?
- az állandó gyepterületek fenntartása;
- a növénytermesztés diverzifikációja;
- a biológiai sokféleség szempontjából előnyös ökológiai jelentőségű területek létrehozása a szántóterületek 5 százalékán.
Ez előnyös volt azon mezőgazdasági termelők számára, akik már korábban ezeket a gyakorlatokat követték mivel nekik nem kellett gazdálkodásuk gyakorlatán változtatni. Ez azt jelenti, hogy a zöldítés “elismerte” korábbi erőfeszítéseiket és további kiigazítást nem kívánt tudtuk meg az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságától.
Milyen kihívások várnak a gazdákra a változásokkal?
Ugyan egyes feladatok lehet, hogy több erőfeszítés kívánnak majd, de a gazdálkodók számára érthetőbb intézkedések lehetnek. A Bizottság tervei szerint a helyi igényeknek és adottságoknak felelnek majd meg. Az európai mezőgazdaság számos kihívással néz szembe (például a talajok kimerülése és az éghajlatváltozás), amelyeket a közös agrárpolitika és a mezőgazdasági termelők erőfeszítéseinek segítségével kell kezelni. A megreformált KAP-nak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az eredményekre, és rugalmasabbnak kell lennie a tagállamok számára. Ez olyan intézkedéseket eredményezhet, amelyek jobban alkalmazkodnak a nemzeti vagy regionális igényekhez. Az Európai Bizottság ugyanakkor azt elvárja, hogy a tagállamok a megreformált politikát a mezőgazdasági termelők számára egyszerűbb módon hajtsák végre.
Hoztak jelentős javulást a közös agrárpolitika környezet- és éghajlatvédelmi teljesítménye terén a zöldítés intézkedései? Ha igen, melyek azok?
A zöldítés környezetvédelmi teljesítményét a közelmúltban külső szakértők értékelték, és egy tanulmányt tettek közzé. A tanulmány megállapította, hogy a zöldítési intézkedések összességében csak korlátozott (bár a tagállamok között változó) mértékben változtak a gazdálkodási gyakorlatokon, néhány konkrét terület kivételével. Ennek eredményeként környezeti és éghajlati hatása is csak korlátozott mértékben és regionális szinten van. Azonban az intézkedés elhanyagolható hatást gyakorolt a gazdaságok termelésére vagy gazdasági életképességére, és a hozzá kapcsolódó adminisztratív többletköltségek is viszonylag alacsonyak voltak. Érdemes még megemlíteni, hogy a zöldítés célja (az egységes, környezetre kedvező gyakorlatokkal) eleve az volt, hogy bizonyos régiókban alkalmazott és a környezetre/biológiai sokféleségre/talajminőségre káros hatású gyakorlatokat változtasson meg. Ilyen például a növénytermesztés diverzifikálása, hogy az EU bizonyos területein alkalmazott monokultúrák gyakorlatán változtasson.
