Az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után a 2018. augusztus 15. és 2018. november 30. közötti száraz időszakban a vízfelhasználóknak nem kellett vízkészletjárulékot fizetni. De ennek most már vége, újra fizetni kell a járulékot.
A tartósan vízhiányos időszak kezdetét idén a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai és a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével 2018. augusztus 15. napjával állapították meg. Az öntözést és a rizstermesztést érintő mezőgazdasági vízszolgáltatási idény szeptember 30-val lezárult, a halgazdálkodási idény pedig november 30. napjával ért véget, amelyhez igazodik a tartósan vízhiányos időszak lezárása – írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sajtóközleménye.
Fontos, hogy a vízkészletjárulék adatszolgáltatásban fel kell tüntetni a vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt is mért vagy számított vízmennyiséget. A vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt kivett víz napi mennyiségét feltüntető, a vízhasználó által aláírt dokumentumot a vízkészletjárulék adatszolgáltatáshoz mellékelni kell.
A mezőgazdasági vízgazdálkodásnál több esetben sem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie
Az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400.000 m3-t vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszín alatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25.000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után. Továbbá a tél végi többletvizek – felszíni vizek, ár- és belvizek – visszatartásából és tározásából származó hasznosított vízkészlet után, valamint a tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után sem kell vízkészletjárulékot fizetni.
Az üzemi fogyasztónak a vízfelhasználás megkezdésétől számított 15 napon belül be kell jelentenie a fizetési kötelezettségét az illetékes vízügyi hatóságnak. A vízhasználónak ilyen jellegű bejelentési kötelezettsége nincs, azonban opcionálisan kitöltheti és beküldhető az általános kitöltési segédletet, amely támogatja a VKJ bevallásának kitöltését, illetve az illetékes vízügyi hatóságnak a feldolgozást. Azon vízhasználóknak is be kell nyújtaniuk a bejelentkező adatlapot az illetékes vízügyi hatóságnak, akik mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, de bevallási kötelezettségük van. Abban az esetben kell megküldeni a bejelentkező adatlapot újra, ha az előző adatlap beküldése óta az azon szereplő adatok bármelyike megváltozott (cégadatok, üzemeltetési engedély módosítás, szüneteltetés, stb.)
Az alábbi esetekben – a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességtől függetlenül – a vízhasználatra vonatkozó nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségek fennállnak:
- a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,
- ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,
- az öntözési célú vízhasználat esetében vízhasználónként az évi 50 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízhasználónként az évi 150 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
- tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után,
- a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedélyben megadott vízmennyiségből a tél végi többletvizek – felszíni vizek, ár- és belvizek – visszatartásából és tározásából származó hasznosított vízkészlet után, amennyiben a vízügyi igazgatási szerv igazolja, hogy a vízkivételi ponton a többlet felszíni víz mennyisége rendelkezésre áll.
- a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után, foglalt azon esetben, ha az engedélyes a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedéllyel rendelkezik.
