A 2020 utáni új KAP kialakításának első lépése a 2017. február 2-án az Európai Bizottság által a szakpolitika egyszerűsítésére és korszerűsítésére meghirdetett nyilvános konzultáció volt. A konzultáción megállapították, hogy a válaszadók egyszerűbb, rugalmasabb politikára, a gazdálkodók számára megfelelő szintű jövedelem biztosítására, illetve a környezet- és éghajlatvédelem új kihívásaira szeretnének válaszokat látni. Ilyenek lehetnek a Közös Agrárpolitika keretei a Kamara szerint.
A konzultáció eredményeit is felhasználva 2017. november 29-én adta ki a Bizottság a KAP jövőbeli irányvonalaira vonatkozó közleményét „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” címmel. A szakpolitika tartalmának meghatározásával párhuzamosan 2017. március 1-jén, az Európa jövőjéről szóló Fehér Könyvvel kezdődött el a Közös Agrárpolitika jövőbeli forrásait is meghatározó 2021-2027 közötti uniós költségvetés kialakítása. A KAP várható kereteiről adott ki tájékoztatót a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A tájékoztatóban a KAP Stratégiai Tervezési Rendelet és az uniós költségvetési tervezet tartalmát foglalta össze a NAK.
A Rendelet alapján a tagállamok jóval nagyobb mozgástérrel rendelkeznének saját támogatáspolitikájuk kialakításakor. Ugyanakkor fontos, általános célként kellene kezelniük az élelmiszerbiztonságot hosszú távon biztosítani tudó, környezettudatos gazdálkodás elősegítését, és a vidéki térségek megerősítését. Ezeken kívül az egyes területeken átívelő, úgynevezett horizontális célként az innováció és digitalizáció ösztönzését, és az új tudás hasznosításával a mezőgazdasági üzemek korszerűsítését is. A nagyobb tagállami mozgástér lehetővé tenné a helyi körülmények fokozottabb figyelembe vételét, viszont nagyobb felelősséggel és elszámolhatósággal is jár.
Mindezt megvalósítandó, az Európai Bizottság szándéka alapján a tagállamoknak úgynevezett KAP Stratégiai Tervet kellene készíteniük a támogatások felhasználására, amely magában foglalja az I. pillér (pl. közvetlen támogatások) és a II. pillér (vidékfejlesztési támogatások) forrásait.
A Rendelet 9 uniós gazdasági, környezeti és társadalmi -úgynevezett- specifikus célkitűzést határoz meg, melyekre alapozva alakítják ki a tagállamok támogatáspolitikájukat. A célkitűzések a gazdasági életképességre, a termelők támogatására, egy magasabb szintű környezet- és éghajlatvédelmi teljesítményre, valamint a vidéki térségek fenntarthatóságára koncentrálnak.
A KAP Stratégiai Tervben a tagállamok választják ki, hogy a fenti célok teljesítését – a helyi sajátosságokat figyelembe véve – milyen intézkedésekkel kívánják elérni. A választható intézkedéseket azonban a Rendelet rögzíti majd. Az intézkedések sikerességének, illetve általában a támogatáspolitika teljesítményének a mérésére továbbá a célok elérését alátámasztó tervszámokat és eredménymutatókat (ún. indikátorokat) is meg kellene határozniuk a tagállamoknak, a Rendelet adta keretek között.