Mindenhol arról hallani, hogy milyen szabályoknak kell megfelelniük a gazdáknak, milyen rendelkezéseket kell betartani, de mit jelent igazából a zöldítés, mint fogalom? Vagy éppen mi az a környezeti szempontból érzékeny gyepterület? A szabályozás tele van olyan fogalmakkal, amelyeknek a pontos jelentése nem biztos, hogy ismert mindenki számára. Mai cikkünkben összeszedtünk néhány olyat, amit szükséges ismerni a zöldítés új jogszabályának megfelelő értelmezéséhez.
Alapvetően fontos tudnunk, hogy mit is takar a zöldítés fogalma: zöldítésnek nevezzük az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös agrártevékenységek összességét. Ide tartozik az állandó gyepterületek fenntartása és védelme, a növénytermesztés diverzifikációja és az ökológiai jelentőségű területek kialakítása.
Mezőgazdasági területnek kell tekinteni a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrák összességét.
Szántóterületnek nevezzük a szántóföldi növénytermesztés céljára megművelt (vagy rendelkezésre álló) területet. Idetartoznak a parlagon hagyott területek és az ideiglenes gyeppel borított területek is, továbbá az üvegházak és egyéb, fedél alatti földterület is.
Állandó kultúrának tekintjük azt, amely 5, vagy több éven keresztül foglalja el a földterületet és ismétlődően termést hoz. Ebbe a kategóriába tartoznak a faiskolák, a fás szárú energetikai ültetvények, egyéb, fás szárú ültetvények, továbbá levendula, orvosi zsálya, mezei cickafark és egyéb lágy szárú fajok.
Környezeti szempontból érzékeny gyepterületnek nevezzük a 2015-ös évtől az összes, Natura 2000 területen található gyepterületet.
Parlagon hagyott földterületnek minősül az a minimum 0,25 hektáros terület, amelyre tárgyévben semmilyen növényt nem vetnek vagy telepítenek.
Megállapított területnek kell tekinteni azt a területet, amelyet az MVH a kérelem benyújtása után az adott támogatásra meghatároz.
Főnövénynek nevezzük azt a növényt, amely az adott évben a leghosszabb ideig foglalja el a területet, míg másodvetésnek hívjuk azt a növényt, amely a főnövény után kerül elvetésre/ültetésre, és a következő év főnövényét megelőzően kerül le a területről. Másodvetésnek tekinthető a zöldtrágyanövény is.
Forrás: zöldítési kézikönyv
