Közösen álltak ki a visegrádi és a balti országok a megfelelő forrásokkal ellátott, erős, kétpilléres Közös Agrárpolitika és az agrártámogatások fenntartása mellett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén, Luxemburgban.
„A nyilatkozatban egyetértettünk abban, hogy a Közös Agrárpolitikának a jövőben is a termelőket kell szolgálnia. Konszenzus volt abban is, hogy az agrárpénzeket továbbra is a gazdáknak kell kapniuk. Országaink közös érdeke, hogy a következő, Többéves Pénzügyi Keret megfelelő pénzügyi forrást biztosítson az egyre ambiciózusabb uniós agrárpolitikai célok végrehajtásához. A nyilatkozat határozottan elutasítja a nemzeti társfinanszírozás bevezetését a közvetlen mezőgazdasági támogatások esetében.”
A magyarok nem változtatnának az agrártámogatások rendszerén
A FM sajtóközleménye szerint az agrárgazdaságért felelős államtitkár, Czerván György azzal folytatta, hogy hazánk nem változtatna jelentősen a támogatási rendszeren.
Ahogyan a többi újonnan csatlakozott tagállamnak, úgy Magyarországnak sem érdeke a jelenlegi rendszer gyökeres átalakítása. Továbbra is az erős, kétpilléres rendszer megtartásában vagyunk érdekeltek. Fontosnak tartjuk a rendszer magyar szempontból sikeres elemeinek fenntartását. Ilyen a termeléshez kötött támogatások rendszere is. Meg kell őrizni a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát a vidékfejlesztés esetében. Emellett a jelenlegi időszak tapasztalataira építve kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a jövőben megfelelő eszközök álljanak rendelkezésünkre az agrárpiaci válsághelyzetek megelőzésére, illetve gyors kezelésére – mondta.
Az ülésen bemutatták a Visegrádi Csoport és a Balti országok mezőgazdasági miniszterei által, a KAP jövőjéről július 18-án aláírt közös nyilatkozatot. A dokumentumban foglaltakat Bulgária, Horvátország és Románia is támogatásáról biztosította.
Az adminisztráció egyszerűsítése is cél
A nyilatkozat kimondja, hogy a gazdák és a nemzeti hatóságok szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen a KAP szabályozásból fakadó adminisztrációs terhek további egyszerűsítése. “Ez egy hosszú folyamat. A tagállamok és az Európai Bizottság ebben egyaránt számíthatnak Magyarország aktív együttműködésére” – tette hozzá a földművelésügyi tárca államtitkára.
Az uniós forrású, közvetlen támogatások előlegére vonatkozóan Magyarország több más tagállammal együtt még júliusban kezdeményezte a Bizottságnál az emelt összegű előleg kifizetését. A magyar kérést az Európai Bizottság támogatta. Ennek alapján október 16-tól kezdődően a közvetlen támogatási jogcímeknél legfeljebb 70 százalék, a területalapú vidékfejlesztési jogcímek esetében maximum 85 százalék előleg fizethető ki.
Kitiltanák a génmanipulált élelmiszereket
Magyarország emellett kétoldalú egyeztetést folytatott a dán Környezetvédelmi és Élelmezésügyi Minisztérium helyettes államtitkárával. A téma a GMO-t tartalmazó élelmiszerek piacról való kitiltásának jövőbeli lehetősége volt.
