Számos bírálat érte az Európai Bizottság 2020 utáni új uniós Közös Agrárpolitikáról (KAP) szóló javaslatcsomagját. A kritikák szerint olyan szabályozás jönne létre, amely bonyolítaná a bürokráciát és növelné a gazdák adminisztratív feladatait. A javaslatcsomag több eleme nehezen értelmezhető, ezért biztosan sok vitát váltanak ki az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban is.
A témát az Agrárszektor írta meg bővebben szakcikkében. A közelmúltban az ír Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa volt az Európai Parlament (EP) vendége. Az EP mezőgazdasági bizottsága a jövő uniós agrárpolitikájáról szóló javaslatcsomagról hallgatta meg őt.
Az európai parlamenti vitából kiderült, hogy az agrárbiztos javaslata nem esik egybe az EP elképzeléseivel. Az északír Jim Nicholson, a konzervatív frakció koordinátora bürokratikus szörnyeteget lát ebben a javaslatban, amelyben mindenkinek bizonygatnia kell majd, mit és miért tesz. A bajor Albert Dess, a néppárti képviselőcsoportnak a mezőgazdasági parlamenti bizottságba delegált koordinátora szerint a javaslat több bürokráciát és adminisztratív terhet jelentene a gazdáknak és a fiatalok még többen hagynák el az ágazatot. A zöldpárti koordinátor, a német Martin Häusling szerint a környezet, a gazdák és a mezőgazdasági munkavállalók szenvednék meg ezt az agrárpolitikát, ezért egy teljesen új javaslatot szeretne. Eric Andrieu francia szocialista koordinátor a tervet a legkisebb közös többszörös felé haladás stratégiájának nevezte, aminek a végén a KAP már csupán egy válságmenedzsment lesz.
Kritikusak voltak az uniós szintű agrár-érdekképviseletek is. A COPA-COGECA főleg a költségvetés és az új teljesítési modell miatt fejezte ki nemtetszését. A gazdák jövedelme már így is az átlagjövedelmek 40 százalékán áll az EU-ban. Erre a közvetlen kifizetések egészét a zöldítéstől tennék függővé, továbbá a teljesítmény ellenőrzését és dokumentálását is a gazdák és erdőtulajdonosok feladatává tennék. A támogatás felső határának megszabása pedig szerintük önkényes.
A CAPReform.eu blog szerzői szerint a javaslat, bár alapjaiban ésszerű megközelítéssel áll a feladatokhoz, túlságosan elméleti modell, kevéssé veszi figyelembe a valóságot. A gyakorlatban a közös agrárpolitika így nem lenne jó senkinek, hiszen alapvető adatok nélkül – amelyek most nincsenek meg – a tagállamok nem tudnak évente részletes és átfogó jelentéseket tenni a mezőgazdaságuk, környezetük, klímájuk, vízminőségük alakulásáról. A FarmEurope szerint pedig a költségvetés csökkenése és a mainál várhatóan bürokratikusabb politika következtében sok gazda adja fel majd a termelését. Ami pedig még fájóbb, a potenciális új belépőket elriasztja az ágazattól – írja az Agrárszektor.
Más az Európai Parlament álláspontja a Közös Agrárpolitika ügyében
Az Európai Parlament úgy látja, hogy jövőbeli formájában a KAP csak megfelelő finanszírozással érheti el a céljait. Ezért azt javasolja, hogy a KAP költségvetését a következő többéves pénzügyi keretben – rögzített euróárfolyamon számítva – növeljék. Vagy legalább tartsák változatlan szinten. Így valóra válhat az a törekvés, hogy a 2020 utáni időszakra egy felülvizsgált, hatékony KAP jöjjön létre. Az EP úgy véli, hogy az új uniós szakpolitikák és célkitűzések kidolgozása nem mehet a sikeres KAP és annak forrásainak rovására. Továbbá elutasítja a vidékfejlesztési költségvetésnek a 2021–2027-es időszakra szóló bizottsági javaslatban szereplő 25 százalékos csökkentését.
A Brexit miatt a csökkentés érthető és elkerülhetetlen. De a Közös Agrárpolitika nem kizárólag a gazdákról és az élelmiszerről, hanem a vidék megmaradásáról és milliónyi munkahelyről is szól. Az EU pedig gazdasági és társadalmi szempontból sem működhet életképes agrár- és vidékpolitika nélkül – írják.
