Bár az EU egyes vezetői még mindig kitartanak a közös európai agrárpolitika mai keretei – így elsősorban a támogatási rendszer – mellett, könnyen lehet, hogy két súlyos fenyegetés miatt 2020-tól mégis csökkenteni kell majd a gazdaságokat érintő pénzügyi hozzájárulások kereteit és mennyiségét.
Mi csökkentheti a gazdaságokat érintő pénzügyi hozzájárulások mértékét?
Az első ok egyértelmű: a tagságuk idején a befizető-státuszú britek kilépése az EU-ból komoly kiesést jelent a közös európai költségvetésnek. A Brexit miatt kialakuló deficit jócskán meghaladja majd a 10 milliárd eurót. Vannak olyan elképzelések, amelyek az amúgy is visszaszorítandó műanyag termékekre kivetendő adóból pótolnák a hiányt. Ugyanakkor gondolkodnak azon a lehetőségen is, hogy megkurtítják az agrárbüdzsét és benne nyilvánvalóan a gazdák támogatási rendszerét is.
Az EU két fő illetékese – Jean-Claude Juncker (elnök, Európai Bizottság) és Günther Oettinger (költségvetési biztos, Európai Bizottság) – nem támogatnák a jelenlegi szisztéma fenntartását a következő ciklusra. Ugyanakkor a Franciaországban igen népszerű és sikeres reformokat végrehajtó elnök kész volna erre – írják német és francia sajtójelentések.
Az európai uniós agrárköltségvetésre egy másik okból is „szemet vetettek” egyes politikusok. Ez pedig a közös európai határvédelem fejlesztési programja, amely – az ismert orosz fenyegetés és a migráció globális helyzete miatt – ugyancsak fontos elem lesz a (közel)jövő európai politikájában. A két veszélyt az Agrárágazat cikke fogalmazta meg.
Márpedig fontos bevétel a támogatás a gazdaságokban
Itt számoltunk be korábban arról, hogy a gazdálkodóknak átutalt támogatások összege 2017-ben megközelítette az 550 milliárd forintot. A gazdaságokat érintő pénzügyi hozzájárulások az év elején sem állnak le, számos jogcímen indítja el az átutalást az államkincstár a milliárdos támogatások kifizetésére. A Kincstár összeszámolta, mire, mennyit utalt a gazdáknak tavaly. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési források kifizető ügynökségeként is működő kincstár tájékoztatása alapján 2016-ban összesen 155 jogcímen történt kifizetés. Területalapú támogatást 145 ezer ügyfél kapott, összesen 158,9 milliárd forint értékben.
A környezetvédelmi és a fenntartható gazdálkodást segítő gyakorlatok betartásáért járó, úgynevezett zöldítési támogatást 144 ezer termelő kapott. Az erre átutalt összeg elérte a 124,6 milliárd forintot. A termeléshez kötött támogatások közül a legnagyobb összeget a tejhasznú tehén támogatás címén fizette ki a kincstár: 3400 gazdálkodó 14,8 milliárd forintot kapott. Szálasfehérjenövény-támogatást 13 ezer ügyfélnek fizettek, közel 4 milliárd forint értékben. Fiatal gazda jogcímen mintegy 5 milliárd forintot utalt át 13 ezer érintettnek a kincstár, kisgazda-támogatást pedig 40 ezer termelő kapott 4,3 milliárd forint értékben.
