Nagy István agrárminiszter elmondta a véleményét arról, hogyan lehetne megszüntetni a termelők és a feldolgozók közötti felvásárlási árharcot, érintette a sertéspestis helyzetét és az agrártámogatások jövőjéről kapcsolatos elképzeléseit is. Egy közösségi tulajdonban lévő almafeldolgozó építését is kilátásba helyezte.
Az agrárminiszter az Origónak adott interjút, ezt az anyagot szemléztük.
Mint minden évben, az idén is probléma volt a felvásárlási árakkal az almánál. A feldolgozók mélyen áron alul akarták felvásárolni a terményt. Mi kellene ahhoz, hogy ne alakuljon ki árháború?
A nehézséget a korlátozott feldolgozási kapacitás okozza. Az almatermelők nemrég megegyeztek a feldolgozókkal, ám a szőlőnél is hasonló a helyzet. Véleményem szerint csak a közös összefogás jelenthet megoldást. A termelők magas áron akarják eladni a terményüket, viszont a felvásárlók az alacsony árban érdekeltek. Megoldást jelenthet, ha a feldolgozás is a termelők kezébe kerül. Így a két tevékenységből származó jövedelem kiegészítheti egymást.
Egy olyan közösségi tulajdonban lévő almafeldolgozót kell építenünk, amely méreténél fogva ármeghatározó tényező lehet.
Több kérdést is mérlegelünk. Például, hogy a feldolgozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén belül hol valósuljon meg; állami tulajdonban, vagy a gazdák tulajdonában álljon-e, érdemes- e megvásárolni és fejleszteni egy már meglévő üzemet. Reményeink szerint, rövidesen megszületik a döntés. A vidékfejlesztési forrásokból 50 milliárd forint áll rendelkezésre élelmiszeripari üzemek fejlesztésére. Ebből 10 milliárdot különítettünk el a szőlő- és borágazat további támogatására, negyven milliárd forint pedig élelmiszeripari beruházások fejlesztésére szolgál. Erre pályázhatna például egy gazdaközösség. A termelőknek ma összefogásra és hosszú távú termelői szerződésekre van szükségük, amely olyan árképletet tartalmaz, ami figyelembe veszi a nemzetközi piaci viszonyokat és a termést. Vagyis azokat az objektív paramétereket, amelyek betartásával kikövetkeztethető a tisztességes felvásárlási ár mértéke.
Az agrárágazat másik nagy baja a sertéspestis terjedése. Mennyire van veszélyben a magyar sertéstartás?
Magyarországon afrikai sertéspestist eddig csak vaddisznóban mutattak ki. Amíg ez így marad, addig a piaci pozíciónk stabil. A nagyüzemi sertéstartóknál kiemelt ellenőrzéseket folyatunk a szigorú szabályok betartása érdekében. A nehézség inkább a háztáji gazdaságokban jelentkezik, ahol önellátásra tartanak 1-2 hízót. Előfordul, hogy a telken nincs kerítés, ezért a jószág ki-be járkálhat, így pedig lehetőség van arra, hogy vaddisznóval találkozzon. Ez pedig komoly kockázatot jelent.
A gazdáknak van-e lehetőségük fejleszteni pályázatok segítségével? Egyszerűsödhetnek-e a támogatások?
Igen, hiszen a kormány egyik fontos célkitűzése, hogy a rendelkezésre álló uniós források a kis- és közepes gazdaságok fejlesztéseit szolgálja. A Vidékfejlesztési Program keretében elérhető mintegy 1300 milliárd forint – a többi uniós tagállamhoz képest kiemelkedően magas arányban – több mint 50 százalékban, kifejezetten az agrárberuházások megvalósulását segíti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte minden vidékfejlesztési pályázatot kiemelt érdeklődés kísér. A beérkezett kérelmek elbírálása pedig jó ütemben halad, hiszen a teljes vidékfejlesztési keret több mint 98 százalékára már kötelezettséget vállalt a tárca. Ez eddig összesen több mint 174.000 nyertes kérelmet jelent.
Az agrárminiszterrel készített teljes interjút az Origo oldalán olvashatja el.
