Növekvő sertésállomány Magyarországon; tejtermék-támogatás; támogatást kapnak a zöldség-gyümölcs termelők az orosz embargó miatt; átgondoltabb AKG programot javasol a NAK. További részletekért olvassa el heti agrárhír-összefoglalónkat!
Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára egy eheti rendezvényen Domonyvölgyben elmondta, hogy júliusban 204 ezerrel több sertés volt Magyarországon, mint egy évvel ezelőtt. És általában az állatállomány egészére is a növekedés volt a jellemző. A Budapesten megrendezett Libamáj fesztivál idején közzétett FM-közlemény szerint fontos, hogy a magyar víziszárnyas-ágazat visszanyerje régi jelentőségét, ezzel is munkát biztosítva a vidéken élő embereknek. Ezzel egy időben Kiskunfélegyházán, egy szakmai konferencián nyilvánosságra került, hogy 2015-ben 8 milliárdról 11 milliárdra nő az állatjóléti támogatások összege a baromfiágazatban, így a broilercsirke tenyésztőknek és a kacsa-, libatenyésztőknek valamennyi, állatjóléti kiadással kapcsolatos költségét megtérítik.
Szeptember 5-én még arról szóltak a hírek, hogy az orosz embargó sújtotta magyar zöldség és gyümölcstermelők is igényelhetnek az Európai Unió által megítélt 125 millió eurónyi támogatási alapból. Ezzel szemben szeptember 10.-én, szerdán Brüsszel felfüggesztette a fent említett intézkedés végrehajtását. Ezt követően Magyarország haladéktalanul Az EU Mezőgazdasági Különbizottsága elé kívánja vinni az ügyet. E közben Maurizio Marina, a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács soros elnöki posztját betöltő Olaszország mezőgazdasági minisztere azt nyilatkozta, hogy nem csak mezőgazdasági forrásokból kellene azonnali intézkedésekre fordítani, hanem egyéb pénzeket is át kellene csoportosítani. Szeptember 8-án magyar-orosz agrárminiszteri találkozót tartottak az orosz fővárosban. A téma természetesen az orosz embargó nyomán kialakult helyzet áttekintése, átbeszélése volt. A magyar zöldség és gyümölcstermelőket duplán sújtja az orosz embargó, ugyanis a tervek szerint a 2020-ig hazánkban megtermelt zöldségek és gyümölcsök 30 százalékát Oroszországba szeretnék kivinni a termelők. További jelentős probléma még, hogy a piacon felhalmozódó termékek hatására igen nyomott árak alakultak ki. A magyar termelőknek ez nagy problémát okoz, mivel az idei évben nagyon jó volt a termés, de az alacsony árak miatt nem igazán tudnak ebből profitálni. Budai Gyula szerdán a nagy áruházláncok képviselőivel találkozott. Azért volt szükség erre a megbeszélésre, mert félő, hogy az orosz embargó miatt el nem adott külföldi termék nagy mennyiségben fog beáramlani hazánkba, erre pedig fel kell készülnie Magyarországnak.
Már igénybe tudják venni a magyar gazdák a sovány tejpor és a vaj, valamint a sajt magántárolására irányuló Európai Uniós támogatást, melyet az orosz embargó hatásainak enyhítésére hozott létre az unió. 2015 és 2020 között évi 60 milliárd forintot lehet fordítani meghatározott növények termesztésére, kertészeti ágazatok és fehérjenövények termesztésnek támogatására – mondta Feldman Zsolt Bábolnán, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének konferenciáján. Előadásában ismertette az egyes ágazatok számszerű támogatását. A tejhasznú tehénre egyedenként 353 euró, húshasznú tehénre 216 euró támogatást fizetnek. A gyümölcsültetvényeket hektáronként 660 euróval támogatják, szójatermesztésre 200 euró a kifizetett összeg, cukorrépára 421 euró.
A NAK szerint új, szakmailag átgondolt agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programra van szükség a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban. Az új AKG-program 2016. január elsején indul, így elegendő idő áll rendelkezésre a program tervezett elemeinek alapos megvitatására, és a széles körű szakmai egyeztetésre. A vidékfejlesztési alap részét képező AKG-támogatások nem alanyi jogon járnak, hanem a környezet javítását szolgáló, a gazdálkodók által önként vállalt kötelezettségek miatt felmerülő többletköltséget vagy kieső bevételt kompenzálják – olvasható a tájékoztatásban.
A következő európai uniós költségvetési ciklusban a kis és közepes gazdaságok előtérbe kerülését szeretné elérni a kormány. Az elmúlt években a nagyméretű gazdaságok versenyképességét próbálták javítani, de ez sajnos a munkahelyek csökkenésével járt. A következő hat évben a munkaigényes ágazatok – kertészet, állattenyésztés, erdőgazdálkodás – támogatására állnak rendelkezésre források, így meg lehet próbálni úgy növelni a versenyképességet, hogy közben új munkahelyek is létrejöhessenek.
Az agrárhír-összefoglaló az MTI hírei alapján készült.
