Az öntözés fejlesztését célzó stratégia megalkotását tervezi a Belügyminisztérium (BM) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) bevonásával, együttműködve a Földművelésügyi Minisztériummal (FM), az Országos Vízügyi Főigazgatósággal (OVF), és az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI).
Az együttműködés célja a termelés és a minőség stabilizálása és növelése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar védelme a klímaváltozás hatásaira reagálva, valamint a felszíni vizek minél nagyobb arányú megtartása és felhasználása. A stratégia részeként a Kamara vállalta, hogy 2014 után az öntözésfejlesztés megvalósítása szempontjából reális területeken újra felméri a vízigényeket. A második körös igényfelmérésre szeptemberben és októberben kerülhet sor. – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapja.
Az első országos vízigényfelmérésből (2014) kiderült, hogy a jelenlegi magyar öntözött területek négyszeresére lenne öntözési igény. A fejlesztést azonban az esetek többségében akadályozza a vízkivételi lehetőség hiánya. A készülő vízigényfelmérést főleg az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeihez (ahol van víz, kedvezőek a természeti adottságok, és intenzív termesztett kultúrák vannak), a vízgyűjtő rendszerekben rendelkezésre álló vízkészletekhez és a tényleges öntözési igényekhez tervezik kialakítani. Ezért a felmérés az öntözőrendszerek hatóterületét érinti. A felmérés eredményeként parcellaszinten láthatóvá válik, hol van igény az öntözésre és hol nincs.
A NAK a termőterületeket a vízzel való elláthatóság és a termeszthetőségi szempontok alapján öntözhetőségi övezetekbe sorolja. A stratégia pedig megoldási javaslatokat fogalmaz meg az öntözésfejlesztés kihívásaira: a termelői együttműködések hiányára, a felszíni vizek közvetlen termelői elérhetőségének nehézségeire, a mezőgazdasági területek elaprózott tulajdonosi szerkezetére, az infrastruktúra helyzetére (felszíni vízrendezési művek üzemeltetési problémái), valamint a vízjogi engedélyezési rendszer összetettségére.
