Az állatorvosi közegészségügy talán sohasem volt annyira szem előtt, mint napjainkban. A hallgatóknak már a pályájuk kezdetén fontos látniuk, mennyire átértékelődött az állatorvoslás és az állatorvosi szakma szerepe az elmúlt évtizedekben – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Állatorvostudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén.
Az Agrárminisztérium számolt be arról, hogy az egyetemre 2018-ban 157 magyar, valamint 300 külföldi hallgatót vettek fel. Az Állatorvostudományi Egyetemen Európában egyedülálló módon 3 nyelven, magyarul, angolul és németül folyik az oktatás. Az intézmény a kontinens 97 állatorvosképző intézménye közül hetedikként nyerte el a teljes akkreditációt.
Az államtitkár szerint ma már nem elég csupán az állategyedek és állományok gyógyításával foglalkozni. Ezeken kívül az állat, az ember és a természet kapcsolódásának figyelembevételére, preventív és fenntarthatósági szemléletére is szükség van. 2015-ben ennek jegyében alapították meg az egyetemen az Élelmiszerlánc-biztonsági Kihelyezett Tanszéket, amiben az Agrárminisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Állatorvostudományi Egyetem együttműködése, közös tudásbázisa intézményesült. A tanszék fő célja az élelmiszerlánc-biztonság és az állatorvosi közegészségügy megismertetése a hallgatókkal, illetve közös kutatások, valamint oktatási feladatok megszervezése.
Eredményes a hazai szakma
Az állategészségügyi szolgálat számos sikertörténettel büszkélkedhet a nemzetközileg elismert mentességek megszerzése, megtartása terén – folytatta. Példaként említette a 2014-ben a gümőkórtól, 2015-ben az Aujeszky-féle betegségtől való mentesség uniós szintű elfogadását. Szintúgy siker, hogy sikerült felszámolni a közelmúltban Magyarországon is nagy gazdasági károkat okozó, magas patogenitású madárinfluenza járványt.
Zsigó Róbert azt is elmondta, hogy az egyetem bármely tanszékéről legyen szó, a globalizációs folyamatok nem rekeszthetők ki onnan, hiszen már jelenleg is tapasztaljuk, hogy a klímaváltozás következtében Európában korábban „egzotikusnak gondolt” betegségek jelennek meg és terjednek el. Hazánk aktuális kihívása az afrikai sertéspestis visszaszorítása. Az ezzel összefüggésben jelentkező betegség-mentesítési feladatok az itt ülőkre vagy akár az elkövetkező 10-20 évben végző állatorvosokra is várnak majd.
Országszerte fontos szerepet kapnak a végzett állatorvosok
Az államtitkár szerint a jövő állatorvosai a nemzetgazdasági jelentőséggel is bíró szakmai kihívásokkal néznek szembe a közigazgatásban, a laboratóriumokban, a gazdasági haszonállatok és a társállatok gyógyítása során, vagy éppen a tudományos kutatómunkában. Mindehhez, az állatokon túl, az emberekkel is bánni tudó, felkészült szakemberekre van szükség – idézte őt az Agrárminisztérium anyaga.
