Vízválság fenyeget, villámárvizekkel és belvizekkel

Hazánkban is láthatóak a vízválság fenyegető jelei: 1998 óta a nagy folyóinkon kilenc alkalommal vonult le rekordokat döntő árhullám, holott a megelőző ötven évben mindössze kétszer történt ilyen. Gyakoribbá váltak a rendkívüli hevességű, viszonylag kis területre kiterjedő, úgynevezett villámárvizek. A belvíz mellett a szélsőséges vízhiányok is sűrűsödtek, például 2015-ben a Duna kivételével minden nagyobb folyó negatív rekordot hozott. Az aszálykárok is egyre nagyobbak, ugyanakkor kevéssé használjuk ki a víz adta előnyeinket, például az öntözés területén.

A tavaly elfogadott Nemzeti Vízstratégia új korszakot nyitott a hazai vízgazdálkodásban – mondta Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. A vízszakértő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapjának adott interjút, amiből a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közölt részleteket.

A vízgazdálkodás tervezésekor a belvíz, az aszály és az árvíz problémáit is meg kell oldani
A vízgazdálkodás tervezésekor a belvíz, az aszály és az árvíz problémáit is meg kell oldani
A Nemzeti Vízstratégia, vagyis a Kvassay Jenő Terv 2017. márciusi elfogadása új korszakot nyitott a hazai vízgazdálkodásban. A terv ugyanis olyan szakmai célokat jelöl meg, mint
  • a vízvisszatartás fokozása és vizeink jobb hasznosítása
  • a veszélyhelyzet-elhárításra orientált vízkárelhárítás
  • a megelőzés-központú vízgazdálkodásra történő áttérés
  • a vizek állapotának fokozatos javítása és a jó állapot elérése
  • a vízfolyások természetes állapotának megtartása
  • az elviselhető fogyasztói teherviselés mellett működő minőségi víziközmű-szolgáltatás fenntartása
  • és a csapadékvíz-gazdálkodás rendszerének kialakítása.
Megfogalmazza továbbá a feladatok végrehajtásának feltételeit is:
  • a társadalom és a víz viszonyának javítása
  • a vízügyi tervezés és irányítás megújítása
  • valamint a vízgazdálkodás gazdaságszabályozási rendszerének megújítása
A belvíz csaknem az ország felén okoz rendszeresen károkat

A gazdaságnak és a településeknek úgy kell fejlődniük, hogy az arányban legyen a veszélyeztetettséggel. Vissza kell adni a folyóknak azt, ami az övék. A medrek azon részében, amely az árvizek levonulásához kell, nem szabad a víz levonulását akadályozó tevékenységet folytatni. Az ilyen tekintetben áldatlan állapoton fog segíteni a nagyvízi mederkezelési tervek hatálybalépése. A belvíz a hazánk területének 45 százalékát kitevő lefolyástalan területeken okoz károkat, főként a mezőgazdaságban, de a településeken is. Itt sem a vízmérnöki technikában rejlik az előremutató megoldás, hanem a veszélyeztetettséggel arányos területhasználatban. Például az állandóan belvízzel sújtott területeken meg kell változtatni a művelési ágat – mondta Somlyódy Balázs. A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Árvíz okozta mezőgazdasági károk bejelentése ̵... Több mint 10 ezer hektár mezőgazdasági területen (nagy részük szántó, kisebb részük legelő) okozott károkat az idei árvíz; ebből mintegy 3 ezer hektár...
Nőtt a belvizes területek nagysága Tolnában Tolna megyében az utóbbi egy hét alatt nőtt a belvizes területek nagysága, már meghaladja az 5000 hektárt - közölte a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgató...
Békés megyében 38 ezer hektár vár megművelésre, öt... Békés megyében az esőzések és a belvíz miatt több mint 38 ezer hektárt nem tudnak megművelni a gazdák az ősszel, a terület jelentős hányadán a tarlóhá...
Belvízhelyzet a Közép-Tisza vidékén A Közép-Tisza vidékén az egy héttel ezelőtti 28 ezer hektár után összesen már több mint 31 ezer hektárnyi földet borít a belvíz, ebből 10-10 ezer hekt...
Békés megye minden térségében megjelent a belvíz... Békés megye valamennyi térségében megjelent a belvíz a szántóföldeken, kritikus a helyzet a Hármas-Körös mentén Szarvas és Békésszentandrás környékén,...
A magyar földeken már csak a szél segíthet A gazdák leginkább a böjti szelek szárító hatásában bízhatnak a vízzel borított és az átnedvesedett területekkel kapcsolatban - jelentette ki a Gabona...