Hazánkban is láthatóak a vízválság fenyegető jelei: 1998 óta a nagy folyóinkon kilenc alkalommal vonult le rekordokat döntő árhullám, holott a megelőző ötven évben mindössze kétszer történt ilyen. Gyakoribbá váltak a rendkívüli hevességű, viszonylag kis területre kiterjedő, úgynevezett villámárvizek. A belvíz mellett a szélsőséges vízhiányok is sűrűsödtek, például 2015-ben a Duna kivételével minden nagyobb folyó negatív rekordot hozott. Az aszálykárok is egyre nagyobbak, ugyanakkor kevéssé használjuk ki a víz adta előnyeinket, például az öntözés területén.
A tavaly elfogadott Nemzeti Vízstratégia új korszakot nyitott a hazai vízgazdálkodásban – mondta Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. A vízszakértő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapjának adott interjút, amiből a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közölt részleteket.
A Nemzeti Vízstratégia, vagyis a Kvassay Jenő Terv 2017. márciusi elfogadása új korszakot nyitott a hazai vízgazdálkodásban. A terv ugyanis olyan szakmai célokat jelöl meg, mint
- a vízvisszatartás fokozása és vizeink jobb hasznosítása
- a veszélyhelyzet-elhárításra orientált vízkárelhárítás
- a megelőzés-központú vízgazdálkodásra történő áttérés
- a vizek állapotának fokozatos javítása és a jó állapot elérése
- a vízfolyások természetes állapotának megtartása
- az elviselhető fogyasztói teherviselés mellett működő minőségi víziközmű-szolgáltatás fenntartása
- és a csapadékvíz-gazdálkodás rendszerének kialakítása.
Megfogalmazza továbbá a feladatok végrehajtásának feltételeit is:
- a társadalom és a víz viszonyának javítása
- a vízügyi tervezés és irányítás megújítása
- valamint a vízgazdálkodás gazdaságszabályozási rendszerének megújítása
A belvíz csaknem az ország felén okoz rendszeresen károkat
A gazdaságnak és a településeknek úgy kell fejlődniük, hogy az arányban legyen a veszélyeztetettséggel. Vissza kell adni a folyóknak azt, ami az övék. A medrek azon részében, amely az árvizek levonulásához kell, nem szabad a víz levonulását akadályozó tevékenységet folytatni. Az ilyen tekintetben áldatlan állapoton fog segíteni a nagyvízi mederkezelési tervek hatálybalépése. A belvíz a hazánk területének 45 százalékát kitevő lefolyástalan területeken okoz károkat, főként a mezőgazdaságban, de a településeken is. Itt sem a vízmérnöki technikában rejlik az előremutató megoldás, hanem a veszélyeztetettséggel arányos területhasználatban. Például az állandóan belvízzel sújtott területeken meg kell változtatni a művelési ágat – mondta Somlyódy Balázs. A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.