Téli bagolyözönlés a dél-alföldi településeken: a táplálékforrás vonzza a őket a településekre

A hideg évszak beköszöntével a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő és az északi tájakról érkező, nálunk telelő erdei fülesbaglyok is beköltöznek a lakott településekre. Magyarországon az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj. Nem épít saját fészket, hanem más ragadozó madarak, esetleg varjak fészkét foglalja el. A tél közeledtével az erdei fülesbaglyok csapatokba verődnek és beköltöznek a lakott településekre. […]

Tovább…

Az ENSZ szerint 2021-ben közel 300 millió ember éhezett a kontinensen, és a helyzet tovább romlott

Egy három határon átnyúló régió a nyugat-afrikai humanitárius válság súlyosbodásának epicentruma, amelyet az éghajlatváltozás, a súlyos árvizek és az aszályok is tetéznek. Ezek miatt több mint 10 millió ember szorul segítségre – áll az ENSZ közleményében. Az éhezés veszélyezteti az emberek életét. […]

Tovább…

Hová és miért tűntek el a madarak az etetőkből?

Bármenyire meglepő, a madarak nem nyüzsögnek folyamatosan az etetőkön. Ha megfigyeljük a madárforgalmat, ebben óránkénti, hetenkénti, havonkénti, sőt, évenkénti jelentős eltéréseket, „hullámzásokat” tapasztalhatunk. Az etetőt látogató madarak állományaival nincs baj. Alapvető információ az etetőre járó madarakkal kapcsolatban, hogy állományaik alapvetően stabil-növekvő tendenciát mutatnak. […]

Tovább…

Az aminosavakkal szabadítható fel az állatállomány teljes potenciálja

ellett ennyi kiszámíthatatlan akadályt leküzdenie. Igen fontos – és fontos eredményekkel kecsegtető – megvizsgálni, hogy a megfelelő aminosavakkal kombinált alacsony fehérjetartalmú takarmányozás hogyan csökkentheti a költségeket és a kibocsátást anélkül, hogy az állatok egészségét és teljesítményét veszélyeztetné. […]

Tovább…

Komoly veszteségek után 2023 sem lesz sétagalopp az állattenyésztőknek

A 2022-es az egyik legnehezebb éve volt a magyar mezőgazdaságnak, azon belül az állattenyésztőknek is. Az idei év sok meglepetést, csavart, bajt és veszteséget okozott a termelőknek, és az sem volt ritka, ha valaki végleg felhagyott tevékenységével. Történelmi aszály, árrobbanás, háború, válság, betegségek, hiány – ezek mind sújtották a gazdákat. Nagyon úgy tűnik, hogy 2023 sem lesz sétagalopp.  […]

Tovább…

A gazdák és Lázár János szava ellenében is bevezetik a hódmezővásárhelyi földadót

​Hektáronként 10 ezer forintos adót kell fizetniük januártól a 4 hektárnál nagyobb földterületek tulajdonosainak a Csongrád-Csanád vármegyei Hódmezővásárhelyen. A Márki-Zay Péter polgármester által előterjesztett és a városi közgyűlés által megszavazott rendelettel növelnék az önkormányzat bevételét. Az új, helyi adónemet országosra nőtt tiltakozás fogadta. […]

Tovább…

A szabadföldi zöldségtermesztésről a 2022-es évet értékelő konferencián

„Értékelő 2022” Kertészeti Évzáró Konferencia címen rendezte meg nagy érdeklődés közepette szakmai fórumát a FruitVeb.  Varga István, a FruitVeb alelnöke is tartott előadást. Ebben természetesen kiemelt helyen számolt be az időjárás okozta, soha nem látott viszontagságokról. Ezeket főleg a magyar mezőgazdaság szenvedte meg, és értelemszerűen különösen sújtották a szabadtéri zöldségtermesztési ágazatot. […]

Tovább…

Mélyen és részletesen: a magyar gabonaadatok és az elmúlt 100 év legszárazabb nyarának hatásai

Idén nyáron évszázadok óta nem tapasztalt szárazság és hőség tombolt Európában, ami a pozitív várakozásokat pár hónap alatt lerombolta. Magyarország volt az egyike annak a néhány országnak, ahol a szárazság jelentős pusztítást végzett a földeken, és a gabonafélék hozama elmaradt az elmúlt 5 év átlagától. […]

Tovább…