Jelentősen csökkenthető a jégkár, ha kiépül az az országos rendszer, ami talajgenerátorok működtetésével oldja meg a jégeső elleni védekezést. A rendszert már megtervezték, a szerződéseket aláírták, májustól pedig már élesben vizsgázik a rendszer.
Talajgenerátorok rendszere védi meg az országot a jég ellen
Veszprém megyében sok gazda emlékszik a tavaly július 13-i jégeső következményeire. Diónyi jég hullott, ami nem csak az útjába eső teljes szőlőtermést, barackot és veteményt tarolta le. Elbánt a házak szigetelésével, autók szélvédőjét verte be, összetörte a háztetőkön a cserepeket. Tés településen sem volt ez másképp. A helyi gazdálkodó, Cseszneki Ferenc régi kovácsműhelyén az eternitfedés azóta is beázik. Ám a területén álló műemlék szélmalmok fa tetőzsindelye sem bírta ki az elemi csapást.
Nálunk a házon akkora lyukakat ütött, hogy kilátszott a szigetelés alá rakott dryvitháló. Úgy gondoltam, hogy ha tenni lehet valamit ellene, én szívesen segítek – mondta.
Cseszneki Ferencet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kereste meg a lehetőséggel. Ő megmutatta a területét, amelyet a szakemberek alkalmasnak találtak a talajgenerátor elhelyezésére. Azt még nem tudja, hogy automata, vagy kézi üzemeltetésű gépet kap-e. Országszerte 986 talajgenerátort működtetnek majd megbízási szerződéssel gazdálkodók vagy civilek, attól függően, hol és ki vállalta el a feladatot. Anyagunkat a Veszprém online cikke alapján készítettük.
A jégeső elhárításának elve, hogy generátorokkal ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el. Ez feláramlik a felhőkbe, és ott csökkenti a kialakuló jégszemcsék méretét. Így ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a méretük kisebb lesz. Ráadásul lassabban esnek lefelé, ezért hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban. Ennek nyomán pedig jócskán csökken a méretük, vagy akár teljesen el is olvadhatnak.
Ilyen jégkármérséklő rendszert működtet a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) három megyében, és használnak ilyen rendszert Horvátországban, Franciaországban valamint Spanyolországban is.
A talajgenerátorok rendszerét a NAK valósítja meg
A rendszer kiépítésére a Vidékfejlesztési Programban különítettek el 1,8 milliárd forintot. Ennek a megvalósítására kiírt pályázatot nyerte el a NAK. Az országot négy régióra bontottuk, a talajgenerátorokat egy képzeletbeli tízszer tíz kilométeres rácsháló rácspontjaihoz illesztve telepítjük – mondja Sövényházi Balázs, a NAK Veszprém megyei elnöke. 764 kézi és 222 automata generátort telepítenek, a kézi vezérlésűek működtetéséhez a kezelők elméleti oktatást kapnak. A rendszer fenntartása évi 1,5 milliárd forintba kerül majd. Előzetes számítások alapján minden évben az éves kamarai tagdíjbevétel tízszeresét, mintegy 50 milliárd forint értéket tudunk megóvni csak a mezőgazdaságban. De a rendszer előnyeit nem csak a gazdálkodók élvezik majd, hanem mindenki, hiszen senki sem örül annak, ha a tulajdonában jégkár keletkezik – tette hozzá az elnök.A rendszer működtetéséért nem kell külön fizetni, mert azt a kárenyhítési alapba fizetett összegből finanszírozzák majd. A kiépítés pályázatból nem támogatható részét, mintegy 200 millió forintot pedig a kamarai tagdíjakból fedezik. A kárenyhítési rendszerbe futó bejelentésekből tavaly és idén a jégkár volt a legnagyobb. Ez a kártípus az összes terület harmadát érintette. A tervek szerint az unióban egyedülálló jégkármérséklő rendszer májustól már üzemelni fog Magyarországon.
Korábban itt írtunk a jégkárról, és a kárenyhítésről.
