Volt a francia szőlőtermesztésnek egy sajátossága, amely a klímaváltozással kezd eltűnni. A gazdák ugyanis megfigyelték, hogy a szőlő érését a nyári meleg jelentősen meggyorsítja. Arra is rájöttek a gazdák, hogy ha szüret idején forróság alakult ki, sokkal jobb minőségű bor készült a betakarított szőlőből.
Ez a jelenség mára kezd eltűnni, ugyanis az éghajlatváltozás következtében a kutatók szerint már olyan magas hőmérséklet van szüret idején, hogy szélsőséges esetekben az már nem a jobb, hanem inkább a rosszabb borminőséghez vezethet.
Egy kutatás szerint az is tükrözi a klímaváltozás hatásainak erősségét, hogy míg régen ahhoz, hogy megfelelő forróság alakuljon ki a szőlő beéréséhez, csapadékmentes időre volt szükség, addig ma már a csapadékhiány sem követelménye a hőhullámoknak. Azért volt szükség szárazságra, mert amíg a talajból párolgott a nedvesség, addig a levegő nem tudott megfelelő mértékben felmelegedni, a párolgó víz ugyanis hűtötte a levegőt. Mára azonban már a párolgás mellett is képes a levegő annyira felmelegedni, hogy megfelelő legyen a hőmérséklete a szőlő beéréséhez.
A kutatást egyébként az 1600-as és 2007-es év közti időszak megfigyelési eredményeiből készítették szakemberek. Szerintük tisztán látható, hogy mára a szüretelésre alkalmas érettséget jó 10 nappal korábban éri el a szőlő, mint 1600 és 1900 között.
A klímaváltozás hatására Nagy-Britannia és Észak-Németország területein új szőlőtermő vidékek alakulhatnak ki, viszont a franciák félnek a negatív hatásoktól. Szakemberek szerint azonban nincsen ok az aggodalomra, ugyanis hőségtűrő tőkék ültetésével fel lehet venni a kesztyűt a klímaváltozás hatásai ellen.
