Nagyot lépett Nigéria a mezőgazdasági biotechnológiában tavaly, amikor két genetikailag módosított növény, a kártevőknek ellenálló Bt-gyapot és homoki bab (ismertebb nevén tehénborsó) termesztését engedélyezte. Mindkettő nagyon fontos az ország gazdasági fejlődése és élelmiszerbiztonsága szempontjából. 2020-ban már ezeket a GMO variánsokat is vetni fogják a termőföldeken az egyik legfejlettebb afrikai országban.
A nigériai kormányzat azt reméli a génmódosított Bt-gyapot befogadásától, hogy nagy lendületet ad az ország szenvedő textiliparának, amely fénykorában mintegy 450 ezer embert foglalkoztatva 180 kallómalommal dolgozott – írta a Cornell Alliance for Science cikkére hivatkozva az Agrárszektor. Az anyag szerint a legjobb éveiben Nigéria GDP-jének közel 20 százalékát adta a textilipar. Mára csak 25 üzem maradt, és ezek sem használják ki a teljes kapacitásukat, amivel komoly veszteségeket okoznak a nyugat-afrikai ország gazdaságának.
A gyapothoz hasonlóan az ország egyik legfontosabb haszonnövénye a tehénborsó. Népi neve a “szegény ember húsa”, mert magas fehérjetartalommal rendelkezik, de lényegesen olcsóbb a szárnyas-, hal- és a marhahúsnál. Nigéria a Föld legnagyobb tehénborsó-fogyasztója, ám a kártevőkhöz köthető hozamveszteségek miatt a gazdák már jó ideje nem képesek belőle az igényeknek megfelelő mennyiséget termelni. Ezért Nigéria évente 500 ezer tonna tehénborsót importál külföldről, hogy az ország éves szükségleteit fedezni tudja.
A génmódosítás eredményeként a nigériai tudósok sikeresen beépítették a tehénborsóba a Bacillus thuringiensis (Bt) gént.
Ezzel 100 százalékos védelmet biztosítottak a növénynek a molyfélékhez tartozó Maruca vitrata kártevő ellen. Ez a molyféle a hüvelyesekre szakosodott, és képes elpusztítani a tehénborsó-ültetvények 20-80 százalékát is. A Bt-gyapot a módosítatlan fajtához hasonlítva a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) ellen kapott genetikai alapú védelmet, amely az ültetvények akár 60 százalékát is lerághatja.
Nigéria kellő felkészülés után vált át a GMO-növényekre. 2019-ben több, mint 2500 gazdát képeztek ki a Bt-gyapot termesztésére. Idén ez a létszám 5000 emelkedik majd, 2021-re pedig 7500 és 10000 között fog mozogni.
Gyomirtó-rezisztens és beltartalom-javító GMO
A portál megjegyzi, hogy a rovarok ellen minden egyes sejtjükben mérget termelő növények (mint például a Bt-kukorica) fokozatosan visszaszorulnak a világ fejlettebb részein, helyüket a gyomirtóknak ellenálló génmódosított növények (mint a glifozát-ellenálló szója) veszik át. Továbbá nemrég jelentek meg azok a génmódosított növények, amelyek a növény beltartalmát képesek javítani, ilyen az aranyrizs, amiről itt írtunk korábban.