Afrikai GMO: engedélyezték a génmódosított Bt-gyapot és a tehénborsó termesztését Nigériában

Nagyot lépett Nigéria a mezőgazdasági biotechnológiában tavaly, amikor két genetikailag módosított növény, a kártevőknek ellenálló Bt-gyapot és homoki bab (ismertebb nevén tehénborsó) termesztését engedélyezte. Mindkettő nagyon fontos az ország gazdasági fejlődése és élelmiszerbiztonsága szempontjából. 2020-ban már ezeket a GMO variánsokat is vetni fogják a termőföldeken az egyik legfejlettebb afrikai országban.

A nigériai kormányzat azt reméli a génmódosított Bt-gyapot befogadásától, hogy nagy lendületet ad az ország szenvedő textiliparának, amely fénykorában mintegy 450 ezer embert foglalkoztatva 180 kallómalommal dolgozott – írta a Cornell Alliance for Science cikkére hivatkozva az Agrárszektor. Az anyag szerint a legjobb éveiben Nigéria GDP-jének közel 20 százalékát adta a textilipar. Mára csak 25 üzem maradt, és ezek sem használják ki a teljes kapacitásukat, amivel komoly veszteségeket okoznak a nyugat-afrikai ország gazdaságának.

A génmódosított Bt-gyapot engedélyezéséről a nigériai textilipar fellendülését várják - képünk illusztráció
A génmódosított Bt-gyapot engedélyezéséről a nigériai textilipar fellendülését várják – képünk illusztráció

A gyapothoz hasonlóan az ország egyik legfontosabb haszonnövénye a tehénborsó. Népi neve a “szegény ember húsa”, mert magas fehérjetartalommal rendelkezik, de lényegesen olcsóbb a szárnyas-, hal- és a marhahúsnál. Nigéria a Föld legnagyobb tehénborsó-fogyasztója, ám a kártevőkhöz köthető hozamveszteségek miatt a gazdák már jó ideje nem képesek belőle az igényeknek megfelelő mennyiséget termelni. Ezért Nigéria évente 500 ezer tonna tehénborsót importál külföldről, hogy az ország éves szükségleteit fedezni tudja.

A génmódosítás eredményeként a nigériai tudósok sikeresen beépítették a tehénborsóba a Bacillus thuringiensis (Bt) gént.

Ezzel 100 százalékos védelmet biztosítottak a növénynek a molyfélékhez tartozó Maruca vitrata kártevő ellen. Ez a molyféle a hüvelyesekre szakosodott, és képes elpusztítani a tehénborsó-ültetvények 20-80 százalékát is. A Bt-gyapot a módosítatlan fajtához hasonlítva a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) ellen kapott genetikai alapú védelmet, amely az ültetvények akár 60 százalékát is lerághatja.

Nigéria kellő felkészülés után vált át a GMO-növényekre. 2019-ben több, mint 2500 gazdát képeztek ki a Bt-gyapot termesztésére. Idén ez a létszám 5000 emelkedik majd, 2021-re pedig 7500 és 10000 között fog mozogni.

Gyomirtó-rezisztens és beltartalom-javító GMO

A portál megjegyzi, hogy a rovarok ellen minden egyes sejtjükben mérget termelő növények (mint például a Bt-kukorica) fokozatosan visszaszorulnak a világ fejlettebb részein, helyüket a gyomirtóknak ellenálló génmódosított növények (mint a glifozát-ellenálló szója) veszik át. Továbbá nemrég jelentek meg azok a génmódosított növények, amelyek a növény beltartalmát képesek javítani, ilyen az aranyrizs, amiről itt írtunk korábban.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Mi áll az indiai gazdák nagyszámú öngyilkosságának... Szerencsések vagyunk, hogy nincs ránk hatással a Monsanto, vagy az érintett gazdák csak bűnbakot keresnek adósságproblémáik tekintetében? Önöknek mi a...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
GMO-mentes roadshow Jövő hét szerdán, okt. 30-án indul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Apagy községből, a több megyén is átívelő, decemberig tartó GMO-mentes roadshow. A...
A magyar érdekek is érvényesültek GMO ügyben Közel egy éve, hogy vita folyik a génmódosított növények tiltásáról. Tavaly novemberben már látszott a fény az alagút végén, azaz, hogy az Európai Uni...
A gazda szavának ereje Mennyi jut tanyafejlesztésre; mikor teszik közzé a KAP rendeleteket; milyen módszer készül a zöldítési program teljesítése érdekében; hogy végződött a...
Attól függ, honnan nézzük… Hogy alakult a kukoricatermés mennyisége; eredményes-e a borok ellenőrző jegye; mennyi támogatás jut 2020-ig a szőlészeti ágazatba; kell-e a Redentin;...