Mintegy 8,7 millió forinttal támogatott tavaly a Földművelésügyi Minisztérium (FM) egy kísérleti agrároktatási projektet Ugandában. Az összegből a Szent István Egyetem, az FM és a Magyar Afrika Társaság (AHU) munkatársainak kiutazási és kint tartózkodási költségeit, illetve ugandai hallgatók oktatási kiadásait finanszírozták. Az AHU tájékoztatása szerint a projekt illeszkedett a kormány „déli nyitás” politikájába, a hallgatók vizsgadolgozatai pedig alapot adhatnak magyar vállalatok ugandai befektetéseihez.
Szaktanácsadási ismereteket szerzett magyar oktatók részvételével 13 hallgató Ugandában abban a projektben, amelyet 2017. október 3. és december 3. között az ugandai Kyambogo Egyetemen bonyolítottak le. A programot támogató Földművelésügyi Minisztérium a kormány.hu portálon adott tájékoztatást az AHU-val kötött szerződésről.
A tárca összesen 8 755 520 forinttal támogatta a pilot projektet, amelyről a megállapodást tavaly szeptember 25-én írták alá. Az összegből a program megvalósítását, illetve az azzal összefüggő szervezési és lebonyolítási feladatokat finanszírozták. Az AHU tájékoztatása szerint a kísérleti oktatási programban a Szent István Egyetem tanárai, az FM és az AHU munkatársai utaztak ki Ugandába, a teljes támogatást pedig a kiutaztatásra, az oktatók kint tartózkodására, illetve az ugandai hallgatók oktatással kapcsolatos dologi költségeire fordították.
Az FM-projekt összhangban állt a kormány, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium „déli nyitás” politikájával, amelynek részeként 2017-től Uganda Magyarország kiemelt fejlesztési együttműködési és külgazdasági partnerévé vált az afrikai kontinensen – közölte az AHU. A cél a társaság szerint az volt, hogy az afrikai országban olyan komplex képzés valósuljon meg, amely hozzájárulhat az élelmezésbiztonság növeléséhez, a migráció csökkentéséhez, az agro-biodiverzitás fenntartásához, a családi farmok életképességéhez, illetve az Ugandába irányuló magyar tudás-és technológia transzferhez.
A képzés részeként a hallgatók olyan vizsgadolgozatokat készítettek, amelyek kiinduló pontot jelenthetnek a magyar vállalkozók ugandai befektetéseinek tervezéséhez is – vélte az AHU. Ilyen lehet például egy baromfitenyésztő vagy hagymafeldolgozó üzem létesítése, illetve egy mezőgazdasági információs rendszerekkel és agrár-szaktanácsadással foglalkozó központ megvalósítása.
Forrás: Agrárszektor
