Az Európai Zöld Megállapodás, vagyis a Green Deal az élet minden területén éreztetni fogja a hatását, és ebből a bankok sem maradnak ki. A mezőgazdaság zöld fejlesztéseire készülve az OMÉK-en beszéltek arról, hogy banki szempontból milyen hatásai lesznek az új követelményeknek. A Zöld megállapodás vagy zöld forradalom? című tanácskozáson előadást tartott Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese, valamint Gyura Gábor, az MNB fenntartható pénzügyek főosztályának vezetője is.
Az előadásokból leszűrhető következtetések szerint úgy látszik, a fenntarthatóság és klímabarát politika legtöbb követelménye a mezőgazdaságot érinti, például az ammónia- vagy a metánkibocsátás csökkentése, a növényvédő szerek és műtrágyák használatának visszaszorítása vagy a különböző állatjóléti intézkedések – írta a Magyar Mezőgazdaság. Az Európai Bizottság javaslatai azonban sokszor egymásnak ellentmondó követelményeket támasztanak, és minden hosszú távú modellszámítás az uniós mezőgazdasági termelés visszaesését jósolja a zöld megállapodás következtében.
Visszaesés és drágulás várható?
Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma, az USDA például várhatóan 12 százalékos termeléscsökkenéssel és az agrárkivitel 20 százalékos visszaesésével számol. A fogyasztók azonban nem akarnak kevesebbet enni, a hiányzó termékeket importálni fogjuk, azzal pedig egyszerűen az Unión kívülre toljuk a környezetterhelő termelést. Ráadásul súlyosbítja a bajt, hiszen az EU és az USA a két leghatékonyabb mezőgazdasági termelő, a kevésbé fejlett gazdaságok egységnyi inputból kevesebb terméket hoznak létre. Nem megoldás az sem, ha 200 évvel ezelőtti módszerekhez nyúlunk vissza, sokkal inkább a kutatás-fejlesztésbe kell befektetni és sok pénzt költeni az összefüggések jobb megismerésére és új módszerek kidolgozására – írta a cikk.
A fogyasztókat érthetően és hitelesen kell tájékoztatni a mezőgazdaságról. Nagy kérdés ugyanis, hogy vállalják-e a zöld megállapodás követelményeinek teljesítése következtében várható áremelkedést. Az EU hatalmas összegeket fordít a környezetkímélő technológiák bevezetésére, de a magántőkét is be kívánja vonni a finanszírozásba. A banki szakemberek számára ez két új szempont beemelését jelenti a hitelezési gyakorlatukba. Egyrészt át kell gondolniuk a kockázatkezelési eljárásaikat, másrészt ki kell szolgálniuk a zöld beruházások hiteligényét – idézte a cikk az elhangzottakat.
A bank finanszírozás szempontjai és fejleményei a témához kapcsolódóan
Kockázatosabbnak kell tekinteni az erőforrásokat túlhasználó, környezetterhelő vállalkozásokat. A klímaváltozás üteme is befolyásolja a kockázatkezelést, ugyanis, ha nem sikerül tartani a klímamegállapodásban elfogadott célokat, az a nem fizető adósok számát is megnöveli a szélsőségesebb időjárási hatások és csökkenő hozamok következményeként. A Magyar Nemzeti Bank szakembere ezért azt ajánlja a kereskedelmi bankoknak, hogy építsék be a zöld szempontokat a hitelezési politikájukba. Ezt pedig annyiban segíti az MNB, hogy a meghatározott szempontok szerint zöldnek tekintett vállalkozásoknak nyújtott hitelek után enyhébb tőkekövetelményeket határoz meg. Hazánkban is megindult a zöld kötvények kibocsátása, amelyek a vállalatok környezetbarát fejlesztéseinek finanszírozásra szolgálnak – írták.
