A vízvizsgálat azt is megmutatja, hogy van-e hormon és glifozát az ivóvízben

A laboratóriumokban rengeteg mutatót vizsgálnak a hormonoktól és a növényvédő szerektől kezdve a baktériumokon át a mikroműanyagokig. Legyen szó akár ivóvízről, természetes vagy fürdővizekről, évről évre egyre szigorúbb a vizsgálandó paraméterek listája. Így kerülhetett be például az ivóvízben ellenőrizendő vegyületek közé az évek óta sok vitát kiváltó növényvédő szer hatóanyag, a glifozát is. Ám nem mindegy, hogy a szakemberek mit és hol vizsgálnak. Kell-e tartani a glifozáttól és a hormonoktól a magyar ivóvizekben?

A Laboratorium.hu a Víz Világnapja alkalmából készített összeállítást, ezt szemléztük. A természetes és az ivóvizeink megóvása, valamint rendszeres vizsgálata az emberiség jövője szempontjából az egyik legfontosabb feladat. A felbukkanó új hatóanyagok és információk miatt évről évre szigorítják a vizsgálandó paraméterek listáját.

Az egyre szigorúbb vízvizsgálat nagyon részletesen megmutatja, szennyezett, vagy terhelt-e az adott minta - képünk illusztráció
Az egyre szigorúbb vízvizsgálat nagyon részletesen megmutatja, szennyezett, vagy terhelt-e az adott minta – képünk illusztráció

Dr. Szigeti Tamás, a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakértője mutatta be, melyik paramétereket vizsgálják a vízben. A zavarosságtól és a szín vizsgálatától kezdve a lúgosságon, a halogéneken, anionokon és a különféle elemeken keresztül a nitritig, nitrátig, ammóniumig, a szulfidokig, a különböző illékony és nem illékony szerves vegyületekig és a gyógyszermaradványokig.  

Ezeket vizsgálják a kutakban

Ivóvizeknél érzékszervi követelmény a színtelen, szagtalan, kellemes ízű, üdítő hatású folyadék. A vizek érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata szempróbával, ízleléssel, szaglással is történhet. A magnéziumsók keserű, a nitrátsók édes, a kloridok sós, a vas sói pedig fémes ízűvé teszik a vizet. Ahhoz, hogy a vizet emberi fogyasztásra alkalmasnak lehet-e nyilvánítani, további mikrobiológiai és műszeres vizsgálatokra van szükség. Itt derül ki, hogy nem mérgező, és nem fertőző. A baktériumok nagy része önmagában általában nem okoz súlyos betegséget, de egyes mikroorganizmusok jelenléte azt jelezheti, hogy más, például ürülékből származó, komoly fertőzést, betegséget okozó kórokozók is benne lehetnek a vízben. Ilyen az Escherichia coli baktérium is, amely önmagában is lehet kórokozó, általában viszont a vele együtt megjelenő, nehezen detektálható vírusok jelentenek nagyobb veszélyt. Ha a vízben kólibaktériumok vannak, az azt jelzi, hogy a víz a közelmúltban fekáliával szennyeződött.

A nitrogén számos vegyület meghatározó eleme: az ammóniumion mezőgazdasági és ipari tevékenységből származó szerves szennyeződések jelenlétét mutathatja. A nitritek a vér hemoglobinjának oxigénszállító képességét csökkentik, amivel oxigénhiányt okoznak a melegvérűek szervezetében, ezért mérgezőek.

A kloridok élettani szempontból fontos anionok, amelyek általában nem károsak az egészségre. Magasabb koncentrációban azonban az ivóvízet sós ízűvé tehetik, és elősegítik a korróziós folyamatokat, ami miatt esetenként fémes íz is tapasztalható.

A vízben lévő szerves anyagok könnyen hozzáférhető tápanyagforrást jelentenek a baktériumoknak. Ezáltal elősegítik a mikrobiális szaporodást az ivóvízhálózatban, ennek következményeképpen pedig íz- és szag-elváltozásokat is okozhatnak. A szerves anyagok a maradék fertőtlenítőszerrel (klórral) reakcióba lépve csökkentik annak koncentrációját, és káros klórozott szerves vegyületek képződését is eredményezhetik. A nagy szervesanyag-tartalmú víz hátráltatja a vas és a mangán oxidációját.

Növényvédő szerek, glifozát

A mezőgazdaságban világszerte felhasznált több 100 növényvédő szert már évtizedek óta mérik az ivóvízben, és a mikrobiológiai, illetve kémiai vizsgálatokhoz hasonlóan ezekre a molekulákra is szigorú határértékeket adnak meg. Számos más növényvédő szerrel együtt az idén januártól a glifozátot is vizsgálni kell az ivóvízben. A glifozát rendkívül elterjedt gyomirtó szer, és több forrás szerint az emberre sem veszélytelen: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhat – írja a cikk.

Szigeti Tamás szerint a vizsgálólaboratóriumok tapasztalatai alapján a növényvédő szerek csak nagyon kis mennyiségben mutathatók ki az ivóvízből. Ez nem jelent veszélyt, hiszen amennyiben ez az érték jóval a határérték alatt van, nincs ok az aggodalomra.

Mérik a mikroműanyagot is

A környezetbe kikerült és 5 mm átmérőnél kisebb méretű műanyag részecskéket nevezik mikroműanyagoknak. Az eddig vizsgált hazai folyók közül a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot: köbméterenként nagyjából 50 részecskét. A független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. nemrég megvalósult Parányi Plasztiktalány projektjében a Tisza után vizsgálták a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is. A vizsgálat megerősítette, hogy a mikroműanyagok a magyar folyókban is jelen vannak. A mintákban általában a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol volt kimutatható.

A vízminőséget komoly analitikai vizsgálatokkal mérik meg
A vízminőséget komoly analitikai vizsgálatokkal mérik meg
A hormonok és az ivóvíz

A gyógyszermaradványokkal kapcsolatos pánik elkerüléséért a laboratóriumi szakemberek azt szokták kiemelni, hogy nem létezik nulla határérték. Az alsó méréshatár az analitikai technika fejlődésével ugyan folyamatosan egyre lejjebb szorítható, azonban a nullát sohasem éri el. Nulla értéket ugyanis nem lehet mérni, még akkor sem, hogyha egyre kisebb lépésekben – elméletileg – a végtelenségig közelíthetünk hozzá – mondta Szigeti Tamás. A káros anyagok legfeljebb megengedhető mennyiségét jelentős biztonsági szorzóval látják el, és egységre, víz esetében literre vetítik. Egy példával szemléltetve: ha egy közösség határértéken lévő arzéntartalmú vizet iszik egész életén (azaz 80 éven) át, akkor közülük csak minden egymilliomodik embernél léphet fel valamilyen életveszélyes egészségkárosodás kockázata. A kimutathatósági határon lévő – tehát egy 5 ng/l hormontartalmú – gyógyszert tartalmazó vízből a becslések szerint több ezer köbmétert kell meginni ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön a szervezetbe. Ez napi három liter hormonnal terhelt víz fogyasztása esetén évente egy köbmétert jelent. Tehát ezer évig kellene élni ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön az emberi szervezetbe – írják.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Rákkeltő anyagot találtak több német sörben Egy 14 német sörmárkát vizsgáló kutatás során a szakemberek váratlan felfedezést tettek. Az összes bevizsgált sörben megtalálható egy potenciálisan rá...
Szinte minden német vérében megtalálható a glifozá... A németek a glifozát betiltását követelik. Követelésük pedig nem feltétlenül alaptalan. Helyi vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy a német lakosság 99...
Fúrt kútból iszik? Kötelező lesz a bevizsgálás!... Június 15-én új törvény lép életbe azokkal a fúrt kutakkal kapcsolatban, amelyek vizét meg is isszák. Escherichia coli, pH érték, hőmérséklet… Miért o...
Leszavazták a glifozát engedélyének meghosszabbítá... Az uniós tagországok képviselői nem szavazták meg a glifozát gyomirtó szer június végén lejáró engedélyének meghosszabbítását. Végleges döntés azonban...
Változás: legálisak lehetnek a jogtalanul létesíte... Jó híreket kaptak azok a kúttulajdonosok, akik 2016. június 4-e előtt létesítettek engedély nélkül kutakat. Egy jogszabályváltozás miatt ugyanis lehet...
Végleges a forgalomból kivont glifozát készítménye... Egy Európai Uniós rendelet miatt 24 glifozát hatóanyagú készítmény engedélyét vonta vissza november 30-án a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal....