Évek óta egyre súlyosbodó helyzet elé állítja a kertészeteket a munkaerőhiány. A friss fogyasztású termények gondozása és szedése sok kézi munkát igényel, amiből egyre kevesebb van.
A korábban nálunk dolgozó határon túli magyarok továbbmentek Nyugat-Európába, a hazai vállalkozóknak messzebbről kell embereket toborozni.
Ezer munkaközvetítő cég segít munkát találni a filippínóknak
Ezt a kérdést járták körül a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács évzáró tanácskozásának második témakörében – tudósított a magyarmezogazdasag.hu.
A Fülöp-szigetek több mint 100 millió lakosából sokan keresnek jobban fizető munkát külföldön, nekik hivatalosan körülbelül ezer munkaközvetítő cég segít ebben. A filippínó munkavállalók alkalmazásának menetéről Raquel Espina-Bracero, az ilyen vállalkozások szövetségének elnöke beszélt online bejelentkezés formájában.
A kormány hivatalos munkaközvetítéssel foglalkozó oldalán, illetve az európai központjukban, Milánóban kell kezdeni a folyamatot. Először a Fülöp-szigeteki munkaközvetítőt kell megkeresni, majd Milánóban akkreditálni a magyar céget.
Ehhez hivatalos fordítással kell megadni a vállalkozás adatait, például hogy mióta és mivel foglalkozik, hány dolgozóra van szüksége, milyen fizetést kínál. A jelentkezést 3-4 hét alatt értékelik Olaszországban, majd továbbküldik a Fülöp-szigetekre a kiválasztott munkaközvetítőhöz, aki megkeresi a dolgozókat. A munkavállalók nagyon gyorsan megkapják a tengerentúli munkavállalási engedélyt, és időközben tanfolyamon is részt vesznek.
Van, amikor a hazautazást is a munkaadó fizeti
Mindenkivel munkavállalói szerződést kell kötni, részletezve a munkaidőt, a feladatot, a fizetést, az egészségbiztosítást, élelmezést, szállást, munkába járást. Ha szezonális munkára vesznek föl valakit, a hazautazást is a munkaadó fizeti, egyébként egy vagy két évre lehet szerződni a filippínó dolgozókkal.
Megkönnyíti a helyzetet, hogy az ország második hivatalos nyelve az angol, és a lakosság túlnyomó többsége katolikus vallású. Nagy a munkanélküliség az országban, az emberek akarnak és tudnak dolgozni, hogy a bérüket hazaküldjék a családjuknak – hangsúlyozta Raquel Espina-Bracero.
Könnyen beilleszkednek a vietnamiak
Hogy milyen is a távolról érkező munkavállalókkal dolgozni, azt Kiss Gábor, a Bio-Fungi Kft. ügyvezetője mesélte el a tanácskozás résztvevőinek. A harmincéves cég évente 125 ezer tonna gombakomposztot és 7-7,5 ezer tonna gombát termel 370 alkalmazottal Áporkán és Ócsán.
Budapest közvetlen közelében van mindkét telephely, aminek hátránya, hogy csak 40%-os támogatásra jogosultak a pályázataik során, és a fővárosi munkabérekkel versenyeznek.
Olyan cégek mellett keresnek dolgozókat, mint a legnagyobb áruházláncok vagy kozmetikai vállalatok, ahol kiszámítható a munkarend, nem kell hétvégén dolgozni, és kiválóak a munkakörülmények, valamint a Pest megyei átlagbérnél (bruttó 357 ezer forint) is többet fizetnek.
Gombamódra szaporodik – óránként másfél millimétert nő a gomba
Ezzel szemben a gombatermesztésben 52 héten át folyamatosan kell dolgozni, és azt sem lehet előre megmondani, hogy mikor lehet abbahagyni a szedést egy nap. A gomba ugyanis óránként nő másfél millimétert, ráadásul 2-3 hónapig tart, amíg valaki megtanulja, hogyan is kell szedni, részletezte a munka buktatóit az ügyvezető. Az a jó szedő, aki egy óra alatt 19 kilogramm gombát tud betakarítani.
Az első nagy veszteség 2018-ban érte a céget a munkaerőhiány miatt, akkor 400 tonna gombát nem tudtak leszedni, pedig a munkavállalók 70%-a az előző évben is Erdélyből érkezett. 2018 második felében ukrán vendégmunkások, a következő évben vietnami és burmai dolgozók érkeztek, 2020-ban pedig pakisztáni, venezuelai menekülteket foglalkoztattak a Máltai Szeretetszolgálat közvetítésével, illetve mexikói, brazil és filippínó dolgozójuk is volt.
Az ócsai telephelyen 234-en dolgoznak, közülük 113 a külföldi. A legtöbben, 68-an Vietnamból érkeztek, 22-en Ukrajnából, 19-en Burmából, ketten Mexikóból és egy-egy fő Brazíliából, illetve a Fülöp-szigetekről, emellett még több mint 40 betöltetlen álláshely van.
Féltek a külföldi munkaerőtől a nyelvismeret, a kulturális különbségek miatt, vallotta be Kiss Gábor, de sok kedvező tapasztalatot szereztek. Ócsán megvásároltak és munkásszállóvá alakítottak egy panziót, ott szállásolják el a külföldi dolgozókat. A legtöbben motiváltak, és pénzt akarnak keresni, ami különösen a vietnamiakra jellemző, ugyanis otthon 15 ezer dollárnak megfelelő összeget tesznek le azért, hogy külföldön munkát találjanak nekik, és ezt a pénzt be is hajtják a dolgozókon.
Jól tűrik a monoton munkát, hamar megtanulták a gombaszedés csínját-bínját, sokan képesek több mint 32 kilót is leszedni egy óra alatt. Szeretik a hierarchikus rendet, és betartják a vezetők utasításait, mosolygósak, könnyen beilleszkedtek.
Arra azonban hajlamosak a vietnami dolgozók, hogy magasabb fizetésért szerződést szegjenek, és szó nélkül odébbálljanak, tavaly 32-en távoztak így a cégtől a határozott idejű szerződés ellenére.
Teljesen mást gondolnak az élelmiszer-higiéniáról, mint mi
A szállást elég hamar lelakták, a felújítás során már figyelembe vesznek olyan, itthoni szemmel korábban ismeretlen szokásokat is, amelyek miatt például saválló bútorok szükségesek a konyhába. Teljesen mást gondolnak az élelmiszer-higiéniáról, mint mi, alig használják a hűtőszekrényt, sorolta a különbségeket az ügyvezető.
A cégnél egy-két ember napi munkáját teszi ki a külföldi munkások gondjainak megoldása. Hazai oldalról az is probléma, hogy a háziorvosok nem szívesen vállalják a vietnami dolgozók ellátását, éppen a nyelvi nehézségek miatt, és a hatósági ellenőrzés, ügyintézés (TAJ-kártya, munkavállalói engedély meghosszabbítása) is lassú.
A külföldi dolgozók toborzása, kiválasztása gyorsan megy, utána viszont 70-90 napba telik, amíg megkapják a munkavállalói engedélyt. A vízum eljuttatása és a beutazás megszervezése is nehézkes.
A jövőben még több lesz a harmadik országokból érkező dolgozó a Bio-Fungi Kft.-nél, mondta az ügyvezető, már most keresnek gépkezelőt, villanyszerelőt és vietnami munkaügyi asszisztenst. Indiában és Indonéziában is toboroznak, és a munkaerő-keresést is maguk próbálják intézni. Karrierlehetőséget is kell kínálni a messziről érkező embereknek, középvezetői szintig.
Anyagiakban nehéz versenyezni
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Kovács János, a Kecskeméti Konzerv Kft. tulajdonosa oda vezette vissza cégének munkaerőgondjait, amikor a Mercedes gyár megtelepedett Kecskeméten.
Az évente 80 ezer tonna csemegekukoricát feldolgozó cégnél munkaerő-kölcsönzéssel töltik fel a helyeket, jelenleg a 400 dolgozó negyede ukrán vendégmunkás.
A munkaerőhiányban közrejátszik a közmunkaprogram is, mondta a cégvezető: már 2014-ben javasolták, hogy létesüljön egy állami munkaerő-kölcsönző, ahol a közmunkásokat cégekhez lehetett volna küldeni. Az utóbbi öt évben a béremelkedés mértéke is elveszi az emberek kedvét attól, hogy a rosszabbul fizető mezőgazdaságban keressenek munkát.
Csizmadia György arról beszélt, hogy még egy olyan kis kertészetben is gondot okoz a munkaerőhiány, ahol mindössze 4-5 emberre van szükség. Korábban diákokkal, munkára vállalkozó háziasszonyokkal meg tudta oldani a szedést, most 3-5 fős roma családok jönnek. A közeli Iváncsán épülő akkumulátorgyár várhatóan további dolgozókat fog elszívni, nehéz lesz megtartani a kulcsembereket, mondta. Most egy targoncás 2000 forintos órabért kér, amit egy kisgazdaságban nem könnyű kigazdálkodni.
Drágább a külföldi munkavállaló, mint a hazai
A külföldi munkaerő 10-15%-kal drágább, mint a hazai, de ha ennyit fizetne, akkor sem találna elég magyar dolgozót – hangsúlyozta Kiss Gábor. Sokan nem alkalmasak hatékony munkára, ezért kell külföldön lakatost keresni. Budapest környékén nagyon magas fizetések is vannak, amivel nehéz versenyezni.
Apáti Ferenc, a szakmaközi szervezet elnöke szerint azért kell ezzel a témával foglalkozni, mert előbb-utóbb meg kell szoknunk, hogy ilyen messziről érkező emberekkel dolgozzunk együtt. Ugyanakkor aki megteszi ezt a nagy utat, nem két-három hónapra keres munkát, hanem évekre, úgyhogy a gyümölcstermesztés gondjaira nem ez lesz a megoldás. A hajtató kertészetben viszont egész évben tudnak munkát adni a dolgozóknak.
Ruszin Alex kiemelt ügyfélkapcsolati menedzser a Menton Jobs Kft. komplex munkaügyi tevékenységét mutatta be. A cég iskola- és nyugdíjasszövetkezetekkel is együttműködik a külföldi munkavállalók közvetítése mellett.
Az ukrán és szerb munkavállalók 2016 óta könnyített engedélyezéssel jöhetnek dolgozni hazánkba, és várható, hogy további országok kerülnek ebbe a körbe – biztatta a jelenlévőket Ruszin Alex. Cégük 5-10 napos átfutási idővel képes ukrán dolgozókat toborozni, szakembert találni viszont tovább tart, egy-két hónapig. A cég minden kapcsolódó adminisztrációt elvégez.
