A világ élvonalában a magyar vetőmagexport – közel 100 ezer tonnányi megy belőle külföldre

Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója, évente közel 100 ezer tonna vetőmagot adunk el a külpiacokon. Az export a teljes vetőmagtermelés valamivel több mint egyharmadát adja. A hazai vetőmagexport 2019. január és szeptember között sorrend szerint a következő célországokba irányult: Ausztriába, Németországba, Olaszországba, Romániába, Szlovákiába és Lengyelországba. Exportunk legmeghatározóbb növényfajai a kukorica, a búza és a napraforgó voltak. Év végi összefoglaló a magyar vetőmaghelyzetről.

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet Vetőmag-forgalmazás statisztikai jelentése szerint kalászos gabonából (őszi és tavaszi) 2018-ban a Nébih éves beszámolója alapján 40 228 hektáron állítottak elő vetőmagot, amelyből 39 588 hektár kapott alkalmas minősítést. A szaporítóterület nagysága a 2017. évihez képest 1 százalékos növekedést mutatott. 2018-ban a dobogós helyeken (első és második) hazai nemesítésű őszibúza-fajták voltak, ezek adták a szaporítóterület közel 20 százalékát. Az első 2 fajtát 4625 hektáron vetették.

A magyar vetőmagexport jelentős szerepet tölt be a világpiacon
A magyar vetőmagexport jelentős szerepet tölt be a világpiacon

Őszi árpánál tavalyhoz hasonlóan továbbra is 3 európai nemesítésű fajta állt a dobogó első három fokán, amelyek a teljes terület 43,6 százalékát tették ki (2316 hektár). Az őszi tritikálé esetében az őszi búzához hasonlóan a rangsor első két helyén hazai fajta állt (23 százalékos vetési aránnyal), míg az őszi durumbúza fajtaválasztásánál a szaporítóterület 16,5 százalékát vetették be az első helyezésű, hazai vetőmaggal. Az őszi rozs vetőmagjának előállításához – egy hazai fajta kivételével – uniós (nem hazai) fajtákat használtak, a dobogósok területi részaránya pedig 74 százalékot tett ki.

Rozs, árpa, zab

Az őszi rozs esetében összesen 6-10 fajtából választanak a gazdák szaporítás céljából. Tavaszi árpából a cseh sörgyártás kiváló termőképességű alapanyagát szaporították hazánkban is a legnagyobb területen (165 hektár). Ezen kívül szinte kizárólag európai uniós fajtákat vetettek, míg tavaszi zabból az európai fajtákon túl hazait is szívesen használtak a termelők. Tavaszi zabnál a hazai fajták területi aránya 26 százaléka volt (199 hektár) a teljes szaporítóterületnek. A hibrid növényeknél főként globális multivállalatok, illetve nyugat-európai nemesítőházak szaporítóanyagait használják a gazdák. A külföldi nemesítésű hibridek legalább olyan jó terméseredményeket érnek el hazánkban, mint a nemesítést végző európai, illetve tengerentúli országokban.

Magyarországon továbbra is az a cél, hogy a kalászos gabonaféléknél a felújítási arány megközelítse az uniós csatlakozás előtti szintet (40-50 százalék).

Ez az arány Nyugat- és Dél-Európában jóval 50 százalék felett van. A különböző fajoknál 2018-ban javuló tendenciát mutattak a felújítási arányok, cél azonban ennek az értéknek a további javítása. Ugyanis a fajtára jellemző terméshozamok csak ellenőrzött, megfelelő minőségű vetőmagból állíthatók elő. A vetőmagszektorban a támogatás eléréséhez nem kötelező fémzárolt vetőmagot alkalmazni és a kalászosoknál nem működik az úgynevezett „nyomonkövetési rendszer” (a durumbúza kivételével). A hazai malomipar nem köti fajtához a felvásárlást. Amennyiben ez megtörténne, a gazdák sokkal kevesebb fajtából választhatnának és a várható hozam is jobban tervezhető lenne.

Ez segíthetne a magyar vetőmagexport és a behozatal szabályozásán

Az Európai Unióból korlátlanul érkezhetnek fémzárolt vetőmagok, ezeket a felhasználás előtt már nem kell újracímkézni. A Közösségi Fajtakatalógusban közel 6000 fajtából lehet kalászos gabonát választani. Amennyiben az előbbi feltételeket szigorúbb szabályokhoz kötnék, a fémzárolt vetőmag használata a kalászos növényeknél tovább javulhatna. A fémzárolt vetőmag aránya a kalászosoknál sok esetben nem éri el a 30 százalékot sem. A hazai termesztésben felhasználható fémzárolt vetőmag kalászos gabonafélékből akár 40-50 százalékos felújítási arány elérését is lehetővé teszi. A csatlakozás előtti időszakban hazánk ezt a felújítási arányt képviselte a fent említett növények esetében. 2018-ban a felújítási
arányok rendkívüli mértékben javultak 2017-hez képest, leginkább az őszi árpa és a tritikálé esetében – írja az elemzés.

Árunövénytermesztés hibridekből

Az összesített adatok alapján a gazdák 2018-ban kukoricából, napraforgóból és őszi káposztarepcéből szinte kizárólag hibrid fajtákat használtak árunövénytermesztésre. A 2015–2018 közötti időszakban a kukorica és a napraforgó értékesítési átlagára közel egy szinten mozgott, míg a repcéé folyamatosan emelkedett. A kukorica-vetőmag tonnánkénti egységára 1,5-1,8 millió, a napraforgóé 5,0-5,5 millió és az őszi káposztarepcéé 5,6-7,4 millió forint között alakult. Az elmúlt években néhány 100 hektáron kalászos hibrideket is szaporítottak, leginkább rozs, búza és árpa esetében. 2018-ban hibrid búzából 142,5 hektáron történt vetőmag-előállítás (3 fajta), hibrid rozsból 96 hektáron (3 fajta), míg hibrid árpából 2018-ban nem történt vetőmag-előállítás. A hagyományos fajták összes szemlézett területéhez képest őszi búza esetében 0,4, az őszi rozsnál pedig 0,2 százalékos arányt képeztek a hibrid fajták. Az őszi gabonafélék hibridjei a teljes kalászos szaporítóterületnek 0,6 százalékát tették ki. A hibrid vetőmagokat általában magasabb áron értékesítik, mint a hagyományos fajtákat, hiszen ezek a magok csak egyszer használhatók fel (az adott fajtára jellemző tulajdonságok és a homogenitás megtartása mellett). A nemesítőházak, illetve fajtatulajdonosok célja olyan fajták, illetve hibridek folyamatos előállítása, amelyek kiváló alkalmazkodóképességükkel tolerálják az időjárás viszontagságait, a talajadottságok különbségeit, valamint a kórokozók és kártevők okozta kártételeket – írta az elemzés.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Kukorica Termésverseny – 2013-ban már az ötödik!... Ha visszatekintek arra, hogyan is indult, nem mondhatom azt, hogy az ötlet kipattanásától a megvalósulásig minden magától értetődő volt. Még akkor sem...
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A kukorica átlagárának az idei év januárja óta tartó esése, bár lassuló ütemben, de tovább folytatódott: az elmúlt 4 hét alatt további 3%-ot csökkent....
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A kukorica átlagárának esése, egy kis megtorpanás után, a 23. héten tovább folytatódott: február közepe óta 9%-ot csökkent. Úgy tűnik, a gazdák eltöké...
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A piacon már nagyon érződik, hogy közeleg az aratás. Egymás után lépnek piacra azok a termelők, akik még rendelkeznek tavalyi kukoricával, hogy „kisöp...
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A piacon továbbra is erős eladói nyomás uralkodik. A gazdák igyekeznek túladni a tavalyi készleteken. Az intenzív verseny ellenére az árak esése a 2...
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A piacot továbbra is a sok eladó és kevesebb vevő jellemzi. Az árak a 23. hét óta egy szűk sávban mozognak a 60 500 Ft környékén. Mintha az elmúlt het...