Napjainkban az emberiség számára nagy kihívást jelent, hogy hogyan lehet több élelmiszert termelni úgy, hogy a mezőgazdaságból származó negatív környezeti hatásokat csökkentsük. A fenntarthatóbb mezőgazdaság érdekében pedig a kutatók folyamatosan kísérleteznek, hogy mely technológiákkal és munkafolyamatokkal segíthető elő a fejlődés. A kutatások során fény derült arra, hogy a vetés mintázata is befolyásoló tényező lehet, amelyre nem is gondolnánk, hogy mennyit jelent a növények gondozása során. Ugyanis, ha erre odafigyelnek a gazdák, az befolyásolhatja a terméshozamot és a gyomnövények előfordulását is a területen. Ezen túl pedig az egységes térszerkezet hozzájárul a gyomirtó szerek, valamint a műtrágya mennyiségének csökkentéséhez is.
A Koppenhágai Egyetem professzora, Jacob Weiner elmondása szerint magasabb terméshozam várható és kevesebb gyomnövény, ha a növényeket rácsszerű mintázatban vetik el a gazdák és fontos, hogy a növények azonos távolságra legyenek egymástól. A kutatásban a világ három legszélesebb körben termesztett növénye szerepelt: a búza, a kukorica és a szójabab.
A professzor kollégáival, Ping Lu és Baiwen Jiang segítségével a Kínai Északkeleti Mezőgazdasági Egyetemen végzett nagy kiterjedésű kutatómunkát, amely az egységes térbeli minták hatását vizsgálja a terméshozamra, valamint a gyomnövekedésre. A kutatásuk pedig beigazolódott, ugyanis a közzétett tanulmány azt bizonyítja, hogy az egységes vetésminta magasabb termést eredményezett az elvégzett kísérletek 76 százalékában, illetve az esetek 73 százalékában kevesebb gyomnövényt is találtak a területen – írja a Science Daily.
A növénykultúrák vizsgálata során több tanulmányban is 20 százalékos termésnövekedést tapasztaltak, viszont akadtak eltérések is, ugyanis volt, ahol a búza terméshozama nőtt 60 százalékkal, és volt, ahol a szójababé 90 százalékkal. A gyomnövények esetében pedig 30 százalékos csökkenés volt tapasztalható, amikor a hagyományos vetésformát az egységes vetési forma váltotta fel. A kutatások alapján arra is fény derült, hogy ezzel a vetésformával hatékonyabb eredmények érhetők el nedvesebb területeken.
Napjainkban a vetést már teljes mértékbe gépek végzik, és a gazda beállítja a sorok távolságát, viszont a vetőmagok távolsága nem beállítható, így azt a gép véletlenszerűen szórja ki a sorokban. Éppen ezért előfordul, hogy néhány mag távol, néhány pedig kifejezetten közel helyezkedik el egymáshoz. Az egyenletes rácsmintában való vetés esetén azonban a vetőmagok egyenlő távolságra vannak egymástól, amely elősegíti a gyökerek gyorsabb terjedését, valamint a hatékonyabb tápanyagfelvételt, és a nitrogén kibocsátást.
A rácsminta viszont több szempontból is előnyös. Azon túl, hogy a növény könnyebben el tudja foglalni a termőterületét, a növekedés időszakában kevésbé árnyékolják be egymást, amely szintén elősegíti a gyorsabb fejlődést. Környezetvédelmi szempontból is előnyösebb, ugyanis így kevesebb gyomirtó szer használata szükséges a növénykultúráknál, amellyel csökkenthető a herbicid kibocsátás, és kevesebb a nitrogén kibocsátás is. Tehát a hozam növelése mellett egy fenntarthatóbb mezőgazdaság is elérhető a vetés mintázatának megváltoztatásával.
A professzor elmondta, hogy valójában ez a technika már régen ismert, csak a szántóföldi növénytermesztésbe nem vezették be, ugyanis nem gondolták, hogy ott hatással lehet. De például erdők esetében, amikor a csemeték elültetésre kerülnek, valójában ugyanezt a technikát alkalmazzák az erdészek is.
Technológiai szempontból a mezőgazdaságot segítő gépek is folyamatosan fejlődnek, így várhatóan a későbbiekben alkalmazhatók lesznek olyan eszközök, amelyek a sortávolságon kívül a tőtávolságot is szabályozzák.
