A rovatot szponzorálja a magyar földek támogatója: a GENEZIS

A várható 3-4 millió tonnás hazai kukoricatermés miatt az ukrán behozatal csillapíthatja a kedélyeket

Eseménydús időszakon vagyunk túl a gabonapiacokon, különösen Európában. Vermes Andrással, a Nitrogénművek Zrt. terménykereskedelmi üzletágvezetőjével mind a globális, mind a hazai búza és kukorica helyzetét átbeszéltük.

Kérem, pár szóval mutassa be az üzletáguk tevékenységét!

A Nitrogénművek Zrt. 9 éve foglalkozik terménykereskedelemmel Magyarországon, de jelenleg már nemcsak itthon, hanem Szerbiában és Romániában is végzünk ilyen tevékenységet, amely csoporthoz – reményeim szerint – hamarosan csatlakozhat Szlovákia is. Egyelőre, a 45 területi képviselőnkkel, leginkább a magyar terménykereskedelemre fókuszálunk. A gabonát és olajos magvakat 8 telephelyen tudjuk átvenni a termelőktől, és 4 terményszárítóval is rendelkezünk. Az elmúlt 2 évben olyan változások indultak el, aminek révén a portfóliónkban az exportértékesítés is bele került. A főbb desztinációink Olaszország, Ausztria, Németország és kisebb volumenben Románia. Belföldön pedig a nagyobb feldolgozók mellett, a takarmánykeverőkkel és a malmokkal is folyamatos kapcsolatban vagyunk, de nemcsak a nagyfogyasztókra koncentrálunk, hanem a kisebb helyi feldolgozókra is.

Jellemzően a termelőktől vásároljuk a terményt, akár kistermelői felvásárlás keretében, de természetesen kereskedő partnereink is vannak az adásvételekben. A portfóliónkban megtalálható a búza, a kukorica, az árpa, a napraforgó, a repce, a tritikálé, és most már az utóbbi évek nagy slágere a cirok is, de foglalkozunk kölessel, aprómagvakkal, valamint szójával is. A budapesti irodában intézzük a kereskedést és a bonyolítás is itt történik. A kereskedőink napi árakkal dolgoznak.

A gabonapiacon mozgalmas idők járnak, az árak évek óta felfelé mozognak. Mi áll a trend hátterében?

A drágulás három dologgal magyarázható, az inflációval, a folyamatos keresletnövekedéssel és ezzel összefüggésben a bioüzemanyagok előállításával. Afrikában és Ázsiában a népesség évente erőteljesen, 30-40 millióval növekszik. Afrikában viszont még nagyon alacsonyak a termésszintek, ám komoly potenciál van benne. Gondoljunk csak a 10-20 évvel ezelőtti Oroszországra, Ukrajnára vagy Romániára, hogy milyen termelési lehetőségeik voltak, és ahhoz képest milyen óriásit léptek előre.

Továbbá a kőolaj és a kukorica ára között erős korreláció figyelhető meg. Ha magas a kőolaj ára erősen fellendül a bioetanolgyártás, ami erősíti a kukorica iránti keresletet is.

Hogyan alakul az idei gabonakínálat?

A legfrisseb USDA-jelentés szerint a globális búzatermés a tavalyi 779 millió tonna után idén 784 millió tonna körül alakul, tehát összességében többet fogunk termelni, bár szokásosnál több a bizonytalanság a piacon.

Az USA-ban a tavalyi 45 millió tonna helyett 49 millió tonnát várnak. Az EU-ban tavaly nagyon jó, 138 milliós volt a termés, de idén csak 132 millió tonna kerülhet a megtárakba, ám én egy kicsit szkeptikus vagyok. Még nem fejeződött be mindenhol a betakarítás, Bulgária, Románia, Magyarország, valamint Horvátország nagyon megszenvedte a szárazságot, és szerintem Franciaországban sem volt ideális az időjárás. Ezért én inkább 130 millió tonnát várok. Kérdés, hogy a bizonytalan felhasználással összevetve ez sok lesz vagy kevés.

A nagy termelő országok közül Ausztráliát és Kanadát érdemes még megemlíteni. Előbbiben 33 millió, utóbbiban 35 millió tonna búza várható.

Oroszországban tavaly nagyon rossz volt a termés, 75 millió tonna termett, míg most 91 millió tonnát várnak, viszont 42 millió tonnát jeleznek előre exportra, Képesek lehetnek erre, de kérdés, hogy az ismert politikai okok miatt ki tudnak-e vagy ki akarnak-e majd ekkora mennyiséggel lépni a piacra.

Nagy kérdőjel Ukrajna, ahol tavaly abszolút rekordot, 33 milliós termést takarítottak be. Az idei évben viszont 20 millió tonna várható, amiből 11 milliót prognosztizálnak exportra. Tavaly 18 millió tonna volt ez a mennyiség.

És mi jellemzi a keresletet?

A főbb felvevő piacokon a kereslet stabil, csak kis mértékben változik. A legfrisseb jelentés szerint a globális import mennyisége 198-ról 204 millió tonnára nőhet, ami Észak-Afrika növekvő igényére vezethető vissza. 26 helyett várhatóan 30 millió tonnát fognak importálni. Ez a legnagyobb változás a tavalyi helyzethez képest. India helyzete még kérdéses, ahol a tavalyinál sokkal alacsonyabb lesz a termésük, de valószínűleg importhoz ennek ellenére nem fognak folyamodni. Nem várok nagy meglepetéseket az import oldalán.

Szerintem viszont az EU-ban a búzafelhasználás biztosan több lesz, mint az elmúlt években. Tavaly és tavalyelőtt 104-108 millió tonnával számoltunk és jelenleg is ezzel kalkulálnak, de én ezt a rossz kukoricatermés miatt magasabbra tenném. A takarmányipar sokkal több kalászost fog elszívni, mint általában. A számokból látható, hogy a 15 millió tonnás kukoricaimport helyett jövőre már 20 millió tonnát akarnak importálni az EU-ban. Ám valószínűbbnek látszik, hogy a különbözetet inkább búzából fogják fedezni.

Mik lettek a végső számok Magyarországon a búza tekintetében?

Tavaly ugyan nem volt rekordtermés a búzában, de rekordhozam igen. A gazdálkodók közel 6 tonnát értek el hektáronként. Magasak voltak az árak és a terméspotenciál, ezért 70-80 ezer hektárral nőtt is a vetésterület, ám sajnos az idei év nem jól sikerült. Az utolsó adatok szerint az átlaghozam 4,2 tonna/hektár lett és összességében nem értük el a 4 millió tonnát. Utoljára 2003-ban volt ilyen alacsony a termés Magyarországon. Igaz, a vetésterület akkor sokkal magasabb volt. Mivel az ország felhasználása 2,5-2,9 millió tonna évente, kijelenthetjük, most is lett és van elegendő búza, lesz elég kenyérre és takarmányra is.

Mivel a 3,9 millió tonnás terméssel szemben egy 2,5-2,9-es belső felhasználás áll, exportra még így is jut. A szokásosnál kisebb mennyiség indul majd el Ausztriába, Németországba, de a legnagyobb piacunk irányába, Olaszországba is. Én nem érzékelem, hogy bármi probléma lenne a hazai búzapiacon. 130-140 ezer Ft között kialakultak az árak, keleten hozzávetőlegesen ugyanannyiba kerül a termény, mint Nyugat-Magyarországon. Mivel nyugaton van több export feleslegünk, így ott érdemes nézegetni a MATIF árait, mert azok áttételesen az osztrák és olasz piacot is befolyásolják. De fontos tényező az euró árfolyama is. Mivel a gyenge árfolyam, magas 300 eurós terményárakkal párosul, ha 20 Ft-ot elmozdul az euró, az 6 ezer Ft-ot különbséget jelent. Korábban 150 eurós terményárnál nem voltak ilyen nagy ingadozások.

Nap mint nap nagy árváltozásokat élünk most meg, de más okból is nehézkes a kereskedés. Az export regisztrációs előírás miatt a felvásárlástól való eltekintésről szóló nyilatkozatot nem másnapra adják ki, mint régen, hanem csak 30 nap múlva. Ezzel ellehetetlenítik az olcsó vételek és lehetőségek kihasználását az exportban. Így most nem pörög annyira a piac, egy hónapra előre értékesíteni ugyanis nagyon nehéz. A piac október-novemberig telített belföldön és külföldön egyaránt. A készlettartási költséget viszont jelenleg senki nem akarja megfizetni, mert nincs bizalom a piacban, senki nem tudja, hogy a végtermékek és melléktermékek ára hogyan fog alakulni. Ha most hosszan elkötelezi magát valaki, a szezon végéig akár 10-15 ezer forinttal többet fizethet ki tonnánként a készlettartásra.

Térjünk most át a kukoricapiac várható alakulásaira!

A globális termelés 2021-ben elérte az 1,2 milliárd tonnát, amiből 116 millió tonna Brazíliából, 53 tonna Argentínából származott, Ukrajnából abszolút rekord, 42 millió tonna, az EU-ból 71 millió tonna, Kínából 273 millió tonna, az USA-ból pedig 384 millió tonna érkezett.

Idén mi várható?

Legutolsó jelentésében az USDA 1 172 millió tonnára csökkentette a várható globális mennyiséget. A zárókészletben nincs igazán jelentős változás: 304 millió tonnára teszik, ami 292 majd 312 millió tonna volt az elmúlt években. Kína nélkül 97 milliós zárókészlettel számolnak, ami tavaly 100 millió tonna volt, előtte pedig 87. Tehát a kukorica világszinten körülbelül úgy teljesít majd, ahogy szokott, de a részletekben vannak jelentős elmozdulások. Az USA termésvárakozásait 10 millió tonnával csökkentették, 364 helyett már csak 354 millió tonnát valószínűsítenek. Mivel tavaly 384 millió tonna volt, itt egy bődületes, 30 milliós csökkenés várható.

Ezt ellensúlyozandó, Argentínára és Brazíliára 55, illetve 126 millió tonnával kalkulálnak, amely értékek tavaly 53 és 116 millió tonna körül alakultak. A brazil betakarítás ugyan még messze van, de a termésvárakozások jelenleg jók. Ukrajna teljesítménye itt is kérdéses, 30 millió tonnát várnak, ami 12 millió tonnával kevesebb, mint tavaly.

Az exportot 13 millió tonnára teszik, a tavalyi mennyiség felére.

Az EU termésvárakozását tovább csökkentették, 60-ról 58 millió tonnára, pedig normál esetben 65-70 millió tonna lenne a kukoricamennyiség. Tehát hiányzik 5-10 millió tonna, ezért 19 millió tonnára felkúszik a várható import mennyisége. Ezen okokból, szerintem sokkal, uniós szinten 4-5 millió tonnával több búzát fogunk felhasználni, mint ahogy a számok ezt jelzik, de nagyon sok még a bizonytalanság. Senki sem tudja, mi lesz az állattartással, illetve a bioüzemanyagokkal, ugyanis Nyugat-Európában csökken az üzemanyagfelhasználás. Elképzelhető, hogy az etanolból is kevesebbet fognak bekeverni, ha a kőolaj ára tovább csökken.

Importban – szokásos módon – a nagy délkelet-ázsiai országok dominálnak, de nincsenek nagy változások a keresletben. Globálisan nem látszanak túl nagy bajok a kukoricapiacon.

Ellentétben Magyarországgal.

Az elmúlt évekhez képest drasztikusan alacsony termés várható. A termésbecslések nagyon szórnak, találkozhatunk 3,1, de jóval 4 millió tonna feletti értékkel is. Az elmúlt évek 7-8 millió tonnája helyett idén 3-4 millió tonnával tudunk számolni. Ugyanakkor megfelelő a nyitókészletünk, tavalyról maradt a magtárakban, mert ez elmúlt években szerettek a kukoricával spekulálni a termelők.

Ha az importot nézzük, azt látjuk, hogy csak az elmúlt 2 hónapban 172 ezer tonna kukorica jött be az országba Ukrajna felöl, és jelenleg csak augusztus végéig látjuk az adatokat. Ha a nyár végén tényleg megnövelték az átrakási kapacitásokat, ahogy arról a hírek szóltak, akkor ezek a mennyiségek még tovább növekedhetnek.

Számolhatunk legalább 800 ezer tonnás, de akár másfél millió tonnás importtal is Ukrajnából. Ez a belső felhasználást is segíti és a re-exportra is lehetőséget biztosít.

A belső felhasználásunk egyébként általában 4,5-4,8 millió tonna szokott lenni. Kérdés, hogy takarmánycélra mekkora mennyiséget fognak felhasználni és itt jön be a képbe a kukorica minőségének kérdése.

Száraz, aszályos években ugyanis az aflatoxin kockázata igen magas. A 20 ppb-nél (µg/kg) szennyezetteb kukoricát pedig nem lehet felhasználni vagy keverni, hanem jelenteni kell. A hírek szerint most is találtak már aflatoxint. A jelenleg mért szinten húshasznú állatoknak toxinkötővel oda lehet adni az ilyen kukoricát, de például tejelő marhának már nem. Illetve arra érdemes még figyelni, hogy ha eljut egy ilyen, enyhén fertőzött termék az etanolgyárba, akkor az aflatoxin a melléktermékekben, a DDGS-ben, DGS-ben háromszorosára dúsul. Tehát, lehet, hogy a beérkező kukorica 18-as volt, de a kimenő DDGS-ben háromszor akkora lesz a fertőzöttség mértéke, ami már nem felhasználható. Az ukrán kukoricaimport tehát a belső takarmányipart ki tudná segíteni.

Exportra a kukoricából minden bizonnyal nem marad jelentős mennyiség. Ausztriával tudunk számolni 100-200 ezer tonna erejéig, bár az elmúlt években 500-600 ezer tonna kukoricát szállítottunk oda. Olaszországba is szoktunk 1-1,5 millió tonnát exportálni, ami idén 500-600 ezer tonnára csökkenhet.

Nagy kérdés, hogy az etanol-, keményítő- vagy takarmánygyártók csökkenteni fogják-e a kapacitásaikat. Nem azért, mert annyira drága az alapanyag, hanem mert nem lesz elérhető elegendő, mert a termelők nem értékesítenek vagy nem lesz megfelelő a kukorica minősége.

Szerbiában, ahol jellemzően ugyanannyi kukorica szokott teremni, mint Magyarországon, is hasonló volt az időjárás, mint nálunk. Nekik is belső felhasználásra elég csak a mennyiség, így minimális kivitel várható, és ott is számolni kell az aflatoxinfertőzéssel. Románia idei szerepe is kérdéses. Erdélyből szokott hozzánk kukorica beérkezni, de ott sem kiemelkedő a várható termés. Illetve a témához tartozik még, hogy az utóbbi időben a lengyel és szlovák kukorica is megjelent a magyar piacon. A lengyeleknek exportfeleslegük van, amit Kelet-Németországba vagy tengeri úton értékesítenek akár Hollandiába, de a lengyel kukorica is elindulhat Magyarországra is, amit utoljára 2012-ben tapasztalhattunk.

Amint kukoricában kialakulnak a végleges számok, akkortól fogjuk látni, hogy több búzát fogunk-e majd használni a belső felhasználás kielégítésére.

Hogyan viszonyulnak a gazdálkodók az értékesítéshez?

A termelők értékesítési kedve nagyon alacsony, rossz a kedvük. Nagyon drága inputárakkal lehet számolni, igaz magasak a terményárak is. Sem a gazdáknak, sem a takarmányfeldolgozóknak nem lesz jó évük. Értékesítési szándék csak ott van, ahol inputvásárlásához pénzre van szükség. Ennek oka, hogy a termelők nagyon bizonytalanok a kukoricájuk sorsa felöl. A napraforgó betakarítása a végénél jár, de még ott sem ismertek a végső számok. Lehet, hogy némileg pozitív meglepetés lesz.

Ha tényleg lesznek olyan földek, ahonnan egyáltalán nem tudnak kukoricatermést betakarítani, akkor aranyat érhet a búza. A képet azonban árnyalja, hogy azt sem tudjuk, mennyi ukrán kukorica fog bejöni. Ha tényleg tudják duplázni a kapacitást és tényleg be tud jönni havonta akár 150 ezer tonna kukorica, akkor az megnyugtatja a magyar kedélyeket.

(x)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A búzakereskedelem fontosabb szereplői 1. rész A gabona-, és ezen belül a búzakereskedelem kiemelt szerepet játszik a Magro.hu piacterünkön. Régóta gondolkoztunk már egy olyan szélesebb piaci betek...
Kevesebb búza várható a világban Az USA agrárminisztériuma (USDA) publikálta a következő szezonra vonatkozó prognózisát a gabonapiacról. Eszerint világviszonylatban a tavalyinál keves...
Integrált szervezet szolgálja ki a növénytermesztő... A Nitrogénművek Zrt. sajtótájékoztató keretében mutatta be új, integrált szervezetét, amely a vetőmagtól a terménykereskedelemig átfogóan szolgálja ki...
Meleg étellel várja a rászorulókat a Bige Holding... Tíz napon át összesen 10.000 adag ételt oszt ki az ünnepek alatt a rászorulók számára a Bige Holding. A helyi szokások szerint jellemző karácsonyi éte...
Tovább nőtt a magyar óriás A Nitrogénművek Zrt. a mezőgazdaságban tevékenykedők előtt nem lehet ismeretlen név, hiszen a magyar műtrágyagyártás egyik legismertebb láncszeméről v...
A búzapiaci árak oldalaznak, készletnövekedés várh... Az USA agrárminisztériumának (USDA) legfrissebb, szeptemberi projekciója szerint a 2017/2018. gazdasági év teljes búzatermelése az egy évvel korábbi r...