Myriam Adam a CIRAD, a trópusi és mediterrán régiók fenntartható fejlődését maga elé célul kitűző francia mezőgazdasági kutatási és nemzetközi együttműködési szervezetnek a „rendszerek és kultúrák modellezéséért” felelős agronómusa. Jelenleg Kambodzsában él, ahol rizskísérleteket végez, valamint a cirok tanulmányozásán és a fajták nagyobb változatosságának bevezetésén több évig dolgozott Afrikában. A cirok előnyeiről beszélt.
Az “Egy szóban a cirokról?” sorozat által feltett kérdésre is felelt. „Többfelhasználású” – válaszolta habozás nélkül a kutató a Sorghum ID oldalnak.
Kettős felhasználású cirok
Nyugat- és Közép-Afrikában elsősorban szemescirkot termesztenek, amit emberi fogyasztásra használnak fel: a cirok megélhetési növény. Egyre többen foglalkoznak azonban a kettős felhasználású cirokkal, amely az állati takarmányozási igények kielégítésére is alkalmas.
„Jelenleg olyan fajtákat próbálunk nemesíteni, amelyek egyszerre termelnek szemet és zöldtakarmányt, így egyesítik e két fő jellemvonást” – magyarázta Myriam Adam.
Burkina Fasóban a vízben csíráztatott és megfőzött vörös cirok vagy köles erjesztését egy ősi sör, a dolo főzésére is használják.
Társult növénytermesztés
„A cirokfajták sokféleségével kapcsolatos munkám során figyeltem fel először arra, milyen könnyen alkalmazkodik a cirok a különböző környezeti feltételekhez, termesztési rendszerekhez és mezőgazdasági gyakorlatokhoz. Ezért alkalmas köztes kultúraként való felhasználásra – mondta.
Annak ellenére, hogy Afrikában alacsony hatékonyságú a vetésforgó, a helyi gazdák sokat dolgoznak különböző növények kombinációjával, különösen a tehénborsóval, amely egy Afrikában széles körben használt hüvelyes növény. A kombináció javítja a talaj termékenységét és jobb terméshozamot biztosít a gazdák számára.”
A termesztés modellje
Myriam Adam együtt dolgozik a termelőkkel, így lehetősége nyílik arra, hogy megfigyelje a szántóföldi gyakorlatukat és a modellezni tudja a termesztést. „Virtuálisan, számítógépen is cirkot termesztünk: ismerjük a növény fiziológiáját, ezt lefordítjuk egyenletekre, majd a cirok termesztését az éghajlat, a talaj és az agronómiai gyakorlatok (vetés időpontja, műtrágya adagolás, a cirok monokultúraként való termesztése a kombinált termesztéshez képest stb) párosításával szimulálni tudjuk, és tanulmányozzuk a virtuális eredményeket.”
Közelebbről a kutatóhölgy karrierje
Az Egyesült Államokban szerzett vízgazdálkodási mesterdiploma és egy első európai állás után több kutatási lehetőség vezette Myriam Adamot a hollandiai terménymodellezéstől való PhD fokozatszerzéshez, majd egy kenyai posztdoktori állást pályázott meg megkezdése előtt. 2012-ben csatlakozott a CIRAD-hoz, hogy a termesztési rendszerek diverzifikációjával foglalkozzon, jelenleg pedig Burkina Fasóban (az INERA – Institut de l’Environnement et de Recherches Agricoles in Burkina Fasoval partnerségben), de Maliban és Szenegálban is a ciroknak szenteli kutatói munkásságát.
