A tápanyagban gazdag felszíni humuszos talajréteg a termék előállításának kulcsa

A termőföldön gazdálkodó számára lételem, hogy a több ezer év alatt kialakult humuszos talaját helyben tartsa. Ne vigye el a víz falvakba, a szomszéd gazdálkodó területére, hiszen a tápanyagban többé-kevésbé gazdag felszíni humuszos talajréteg adhat biztosabb alapot a megfelelő mennyiségű és minőségű termény, termés előállításához.

Rendkívül sok információ jelent már az aszályhoz kapcsolódó nehézségekről, a talaj nedvességmegőrző szerepének fontosságáról, fokozásának lehetőségeiről. Most az őszi – s remélhetőleg téli – csapadékos időszakban előforduló víz általi kártételek kerülnek a középpontba.

 A vízerózió részben természetes folyamat, de sokat tehetünk azért, hogy a gazdálkodási módunk ne fokozza ezeket a hatásokat. Egyre fontosabb az őszi-téli csapadék talajban tárolása
A vízerózió részben természetes folyamat, de sokat tehetünk azért, hogy a gazdálkodási módunk ne fokozza ezeket a hatásokat. Egyre fontosabb az őszi-téli csapadék talajban tárolása (Fotó: Pixabay)

Romlanak a vízháztartási viszonyok

A hirtelen lezúduló csapadék a fedetlen – takarónövénnyel, mulccsal, szármaradvánnyal, őszi vetéssel nem védett – talajaink erózióját idézheti elő.  A vízerózió, a víz által előidézett talajpusztulás a termőréteg elvékonyodását, a talaj humusz- és tápanyag-szolgáltató képességének csökkenését, vízháztartási viszonyainak romlását okozza.

Hazánkban mintegy 2,3 millió hektár területet víz- és szélerózióval érint. A vízerózió részben természetes folyamat, de sokat tehetünk azért, hogy a gazdálkodási módunk ne fokozza ezeket a hatásokat. Egyre fontosabb az őszi-téli csapadék talajban tárolása.

Mit tehetünk a károsodás mértékének csökkentéséért?

A teljesség igénye nélkül néhány lehetőség, amelyet a gazdálkodóknak saját viszonyai között a saját érdekében érdemes megfontolnia – 2023-től az agrár-ökológiai programban (AÖP-ben) választhatja –, hogy földjének talaja hosszútávon biztosíthassa számára a gazdaságos gazdálkodás lehetőségét.

Talaj fedése mulcshagyással, a lejtő hosszának megtörésével (szintvonalakkal párhuzamos átjárható füves sáv, dupla magszámmal vetett sáv, zöldugar, méhlegelőszegély stb.), takarónövények alkalmazásával, ültetvényben füves sorköz, szintvonalakkal párhuzamos telepítés, vetés, direktvetés, rőzsefonat stb. Ide sorolandók a forgatás nélküli művelési módok is természetesen.

Ha tovább fokozódik a degradáció

A talaj fedésével nem engedjük, hogy a talaj szerkezete sérüljön, „szétrobbanjon”, eliszapolódjon, ezáltal tömörödést is generálva, ami a későbbiekben – amikor ismételten csapadékhiány következik vagy majd intenzív esőzés – ismét aszályhatás, illetve erózió léphet fel, tehát tovább fokozódik a degradáció. Az erózióvédelem szempontjai szerint kialakított parcellák talajának tömörödöttségét rendszeresen ellenőrizni kell, és szükség esetén a megfelelő mélységű talajlazításról gondoskodni kell.

A Komárom -Esztergom megyei Növény- és Talajvédelmi osztály által kiadott tájékoztató is felhívja a figyelmet arra, hogy lehetőleg a lejtőirányú talajművelést és vetést kerüljük el különösen kapáskultúráknál, mert azonos csapadékmennyiség és intenzitás mellett a lejtőirányban művelt területen nagyobb eróziós kártétel következik be.

Az erózió elleni védelemben különösen fontos a helyes nyári tarlóápolás. A lejtős terület egy részén (például sávokban) el kell hagyni az aratást követő azonnali tarlóhántást, mert a hántatlan tarló jobban ellenáll az eróziónak. Ebben az esetben mérlegelni kell, hogy a talajnedvesség megőrzése (azonnali tarlóhántás), vagy az erózió elleni védelem (későbbre halasztott, sávos tarlóhántás) a fontosabb.

Tarlóhántás mulcshagyó technológiával

A tarlóhántást mulcshagyó technológiával javasolt végrehajtani, mert az egyrészt védi a talajfelszínt (besugárzás, erózió, nedvességvesztés), másrészt kedvezőbb feltételeket teremt a talajélet számára. A talaj nedvességi állapotától és az utóveteménytől függően a tarlóba vetett zöldtrágyanövények, takarónövények szintén előnyösek az erózió elleni védelemben.

A Nébih weboldalán rögzített adatok szerint a „gyengén erodált szántó hozama 10-20%-kal, a közepesen erodált szántó hozama 40-60%-kal, míg az erősen erodált szántóé 60-80 %-kal kevesebb, mint a hasonló típusú, nem erodált talajoké.”.

Az igen lejtős, szabdalt területeken a szántóföldi hasznosítás helyett esetileg alternatív megoldást jelenthet majd a 2023-tól induló Nem termelő beruházások keretében támogatott és fenntartási összegekkel ösztönzött erózió elleni védelmet nyújtó gyepterületek, agrárerdészeti rendszerek kialakítása is.

További hasznos információk találhatók az alábbi linken elérhető kiadványokban, cikkekben:

Helyes Talajvédelmi Gyakorlat

A talajvédelem 10 szabálya

A Nébih tájékoztatója az alábbi linken érhető el.

A Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal tájékoztatója az alábbi linken olvasható.

(Forrás: nak.hu)   

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Így gondozza gyümölcsfáit! Hasznos információkat tartalmazó cikkekre bukkantunk a Kapanyél blogján. Legyen kis, vagy nagy kertről, virágokról, vagy gyümölcsökről, ültetvényekről...
Hasznos tanácsok a kerti munkákhoz Elérkezett az igazi nyár, s ahogy az lenni szokott, a kertésznek viharokkal és rekkenő hőséggel kell számolnia. Ezekben a hetekben a betakarítás, vala...
Palántanevelési tippek Ugyan még csak lassan, de közeleg a tavasz, így sokan palántanevelésbe kezdenek. Sok örömünk lehet a folyamat közben, de sok bosszúság is érhet! Cikkü...
Több méteres árok a szántóföldön! Megnyílt a föld Pusztaszentlászló határában, valószínűleg nem egyik napról a másikra. A helybéliek szerint a sok csapadék az oka a Zala megyei falu ha...
Újabb hasadék egy szántóföldön! Egy hónapja adtunk hírt a pusztaszentlászlói több méteres árokról, ám most itt egy újabb hasonló eset. Ezúttal a somogy megyei Pamuk határában alakult...
Öntöznének a gazdák, ha lenne rá lehetőségük... Jelen pillanatban 130 ezer hektáron tudnak a gazdák öntözés mellett növénytermesztéssel foglalkozni, de ez még nem ideális. Egyre több öntözési igénny...