A támogatáson kívül is fontos a zöldítés másodvetésben

A zöldítési támogatás feltételeinek való megfeleléshez, és a kifizetéshez a gazdálkodóknak be kell tartaniuk bizonyos előírásokat. Ezek egyike, amikor az elvárt 5 százalékos ökológiai fókuszterületet a gazdálkodó csak a 0,3-as szorzóval szereplő másodvetéssel tudja megvalósítani. Az ökológiai másodvetést legalább kettő növény keverékéből kell összeállítani. Ebben segít a NAK részletes anyaga, ami a takarónövényekről és a zöldítés másodvetésben történő alkalmazásáról is szól.

A NAK írta meg, hogy az ökológiai másodvetés során választható növények listáját a 10/2015. FM rendelet tartalmazza. A rendelet azonban nem határozza meg, hogy melyik területre mi a jó. Azt csak a gazdálkodó kísérletezheti ki a keverékek összetevői és a kapott szakmai segítség alapján. A döntési alap sok esetben csak a hektáronkénti ár és a kötelezettség teljesítésének szükségessége. Érdemes azonban átgondolni, hogy mindez hosszú távon jó lesz-e a talajnak?

Hasznos a zöldítés másodvetésben, de  repceterületek környezetébe nem javasolt keresztesvirágú keveréket használni a kártevő felszaporodás kockázata miatt
Hasznos a zöldítés másodvetésben, de repceterületek környezetébe nem javasolt keresztesvirágú keveréket használni a kártevő felszaporodás kockázata miatt

A kötelezettségen túl mire használható még a másodvetés?

  • Erózió elleni védelem
  • A talaj szervesanyag-készletének, így vízmegőrzésének javítása
  • Vadkáros területekről a vadak elcsalogatására
  • Beporzó rovarok felszaporítása
  • Talajlazítás

Amennyiben a gazda döntött és ismeri a talaj adottságait, meg kell nézni, melyik keverék lehet alkalmas a cél elérésére. Az alkalmazásuk nagyban függ a mikroklímától és a helyi viszonyoktól, így az igazán személyre szabott megoldásokat a helybeli gazdatársakkal összefogva lehet a legjobban kialakítani. Legyen szó a legjobban működő fajokról, keverékekről, a vetés módjáról vagy agronómiai megoldásokról, érdemes a többi termelővel egyeztetni.

Keresztesvirágúak

A keresztesvirágú keverék jó talajlazító hatású, az olajretek gyökere pedig fertőtlenítő hatású. Augusztusban vethető, bedolgozásra bimbós vagy virágzó állomány alkalmas még ősszel, október végén, november elején. Ezeket a keverékeket azonban repceterületek környezetébe nem javasolt használni, mert kártevők nagyon felszaporodhatnak.

A tápanyagellátás javítása, nitrogénlekötés

A főnövény tápanyagellátásának javításakor az aláforgatás idejére is figyelni kell. Ugyanis a felvett és tárolt tápanyagok a beforgatást követő 4-10. hét között táródnak fel a legintenzívebben. Ezért így érdemes a takarónövény megsemmisítését időzíteni, hogy a feltáródott tápanyag már a főnövény rendelkezésére álljon. Ezért inkább korábban, mint később javasolt ezt megtenni. A takarónövények képesek felvenni a talaj mélyebb rétegeiben elérhető tápanyagokat, és azokat egész télen keresztül tárolni, majd átadni a következő főnövénynek. Gyakran előforduló panasz a gazdálkodók részéről, hogy megjelenik a nitrogénlekötés, illetve a növényi anyag lassan bomlik le. Ez elkerülhető, ha bimbós, vagy virágzó állományt forgatnak alá.

A pillangósok a légköri nitrogén megkötésével járulnak hozzá a talaj tápanyag-ellátottságához. Amennyiben tehát a talaj kevés nitrogént tartalmaz, akkor egy pillangós túlsúlyú keverék (bíborhere, herefélék, bükköny) jó választás lehet. A túlzott nitrogén-ellátottság esetén keresztesvirágúakat és fűféléket érdemes vetni, amelyek hatékonyabban veszik fel és kötik meg a tápelemeket. Egyes fajok különleges tulajdonságaik – például a többi növény számára elérhetetlen foszfort felvevő pohánka – miatt lehetnek megfelelőek a célra. Azok a keverékek, amelyek magasabb arányban tartalmaznak pillangóst, segítik a beporzók védelmét is.

Talajszárítás

Sokszor számolnak be arról a gazdák, hogy a másodvetésben alkalmazott zöldtrágya/takarónövény szárítja a talajt. Ez azonban főként csak időszakos állapot a talaj felsőbb rétegeiben. A későbbiekben a lazább és szerves anyagban gazdagabb talajban a téli csapadék jobban hasznosul. Magasabb talajnedvesség alakul ki, mint a fedetlenül hagyott területeken, így idővel a tavaszi aszályhatás csökkenhet. További hasznos információkat Zöldtrágyázás című NAK-kiadványban lehet olvasni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Továbbra is lehet vis maior bejelentést tenni! Az egységes kérelem beadási határideje után is lehetőség van vis maior bejelentésre. Ha esemény (például árvíz, belvíz) történt, és emiatt az ügyfé...
Június 30-ig!!!! Állatjóléti támogatás igénylése... A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás kifizetési kérelmének benyújtására június 30-ig van lehetősége a határozattal rendelkez...
Július 1-ig!!! Állattartó telepek korszerűsítéséhe... Kevesebb, mint két hét áll rendelkezésre, hogy a fizetési kérelmet benyújtsák azok, akik állattartó telepüket szeretnék korszerűsíteni vagy valamely t...
Nemzeti Vidékstratégia és a 2013. 2. félévében meg... Pályázati cikksorozatunk 4. részében partnerünk a Palyaz.hu vezetője ismerteti  Nemzeti Vidékstratégia legfontosabb célkitűzéseit és a 2013. 2. félévé...
Kötelező képzések elvégzésén múlhat a támogatás... Vannak olyan mezőgazdasági támogatások, melyek kifizetése kötelező képzéshez kötött. Ezek június közepén kezdődtek és zömében augusztus 15-ig lezajlan...