A talajelőkészítés a növénytermesztés egyik legfontosabb munkafolyamata, mely során a föld művelhető rétegét kívánják kiváló állapotba hozni a gazdálkodók. Ezzel a munkával készíthető elő a növény megfelelő csírázása, kelése és fejlődése. A magágyelőkészítő kombinátor általában egy szántóföldi kultivátor, egy simító és rögtörő hengerek kombinációjából áll. A legtöbb esetben függesztett munkagép, de készül belőle félig függesztett verzió is, amely nagyobb területek művelésére alkalmas. A munkaszélességtől függően hidraulikus csukású szállítási helyzettel is elérhető. Ezek karbantartása fontos gazdafeladat.
A Gépmax írta meg, hogy a vetés előtt magágyelőkészítést kell végezni, ami a vetés mélységéig történő talajmunka. Ez a művelet helyesen végrehajtva kellően tömör és aprómorzsás talajszerkezetet eredményez. A feladatot ásóboronával, kombinátorral, vagy kompaktorral lehet végezni.
A kombinátor beállítása
A gép három pont felfüggesztéssel kapcsolódik az erőgép függesztő karjaihoz. A munka megkezdése előtt be kell állítani a hossz- és keresztirányú vízszintet, hogy a gép teljes szélességében és hosszúságában egyenletesen kövesse a talajfelszínt. Ezt a függesztőorsók és a középső vonórúd csavarorsójának állításával lehet elvégezni. Főleg a szélesebb kombinátoroknál jellemző, hogy a két oldalukon mélységállító kerekek találhatók, ezekkel is a munkamélységet lehet szabályozni. A rögtörő hengereket a rugó beállított feszességétől függően egy rugós állítóorsó szorítja a talajhoz. A simító lapokat hasonló kettős rugó kényszeríti a talajhoz, mint amiket a bálázók rendfelszedőjénél alkalmaznak.
A kombinátor karbantartása
A kombinátoron minden szezonális munka elkezdése előtt, valamint naponta érdemes karbantartást végezni. A szezon előtti karbantartás alkalmával tüzetesen át kell nézni a gép minden alkatrészét. Ha a vázszerkezeten kisebb repedések vagy törések láthatóak, azokat hegeszteni kell. Lényeges a hiányzó festék pótlása is a felületeken, ezzel elkerülhető a rozsdásodás. A szántóföldi kultivátor a legtöbb esetben rugóskapákból áll, ezeket is ellenőrizni kell, hogy nincs-e törött közöttük. Amennyiben a rugóskapa lándzsái kopottak, akkor lehetőség szerint meg kell fordítani, ha pedig mindkét felük elkopott, akkor cserélni kell azokat.
A simító rész egy rugóval megtámasztott lemez, ennél a rugók épségét kell ellenőrizni, szükség esetén pedig cserélni. A rögtörő hengerek pálcás, léces csipkés vagy sima kivitelben készülnek. Ezek mindkét vége perselyezett, általában műanyag perselyekkel. Amikor elkoptak, cserélni kell őket. Léteznek olyan típusok is, ahol az úgynevezett ST csapágyakat (tárcsacsapágy) alkalmazzák, ezeknél is fontos a rendszeres kenés (zsírzás). Amikor pedig teljesen elhasználódtak, akkor cserélni kell őket. Ezeket zsírzógombon keresztül kell kenni. Azt is ellenőrizni szükséges, hogy megfelelő-e az áteresztő képességük (azaz szedik a zsírt). Amikor a törőhengerek pálcái, lécei már túlzottan elkoptak, célszerű a hengerek cseréje is. Továbbá fontos megemlíteni, hogy amelyik gép rendelkezik mélységhatároló kerékkel, annál javasolt ellenőrizni a kerékcsapágyakat, ezeket is kenni (zsírozni), szükség esetén pedig cserélni kell.
A napi karbantartás
Ezt a feladatot a munkavégzés során, naponta a művelet megkezdése előtt kell végrehajtani. A gépen, főleg a rugóskapákon szennyeződések, szármaradványok rakódhatnak fel, ezeket mechanikai úton érdemes eltávolítani. A rögtörő hengereken is gyakran találni feltekeredett bálazsineget és egyéb, oda nem illő tárgyakat. Ezeket is le kell szedni. A rögtörő hengerek két végén a csapágyazást naponta kell zsírozni. A hidraulikus típusoknál pedig érdemes figyelni rá, hogy a csuklópontokon is lehetnek zsírozandó helyek – írták.
