A takarónövényes gazdák tavaszi tapasztalatai a szárazsággal

Alaposan próbára teszi a takarónövényes gazdákat is az idei esztendő. A járványhelyzet miatti bizonytalanság, továbbá a csapadék nélküli április és május sokaknak okoz nagy kihívásokat. A talajmegújító mezőgazdaság komoly nehézségekkel találta szembe magát Magyarországon is. A legjobb vetésidő kiválasztása nem volt egyszerű, hiszen a fagyokkal érkező március és április miatt sokan tolták későbbre azt. Ez a gyakorlat az idén nem vált be.

A tavaly késő ősszel megérkező csapadéknak köszönhetően még országszerte dús, a talajt jól fedő takarónövény-állományok fejlődtek. A tavaszi megsemmisítésük is könnyen ment, akár mechanikus, akár kémiai úton történt meg. A legjobb vetésidő megtalálása azonban 2020 tavaszán nem volt olyan egyszerű, hiszen a többször fagyos március és április miatt sokan tolták későbbre a vetést. Ezt a gyakorlatot az elmúlt időszak no-till-es tapasztalatai is alátámasztották, ám idén nem vált be a taktika. A későbbi vetés idejére sok nedvesség távozott a talajokból, így a növények nem tudtak olyan eréllyel kelni és fejlődni, mint a korábban vetettek – számolt be róla az Agro Napló.

Alaposan megnehezítette a takarónövényes gazdák életét is a csapadék nélküli április és május - képünk illusztráció
Alaposan megnehezítette a takarónövényes gazdák életét is a csapadék nélküli április és május – képünk illusztráció

Most jobb nedvesség-ellátottságot mutatnak a hagyományosan művelt táblák

A min-till vagy no-till területeken vetett kapásnövények elmaradottabbak a művelt területekhez képest. Egy szántott vagy lazított-tárcsázott föld megásásakor, ahol a hagyományos gyakorlatnak megfelelően történt a magágykészítés, a magágy alsó részében több nedvességet találni, mint egy direktvetett kukorica vagy napraforgó alatt. A cikk szerint ez a tárcsatalpnak vagy a magágytalpnak is köszönhető, ami a száraz tavasszal ténylegesen több nedvességet tart meg a talajban, mint a no-till területek, ahol a nedvesség áramlása folyamatos. Utóbbi egy komolyabb őszi-téli csapadék vagy egy esősebb időszak esetén megmutatná takarónövényes gazdák számára a technológia hatásosságát: a jobb vízgazdálkodást és a nagyobb vízbefogadó képességet.

A takarónövényes kísérletek és keverékfejlesztések folyamatosak, és a tápanyagokkal is végeznek vizsgálatokat. Egyedülálló meszezős kísérleti parcellákban már szépen kel a direktvetett napraforgó, a szerves starterek pedig az országban több helyen kerültek be összehasonlító kísérletbe. Az utóbbi, második éve futó kísérletsorozat lényege, hogy szintetikus starterekkel mérik össze a legalább 50 százalék szerves anyagot tartalmazó starterek teljesítményét – eddig pozitív eredményekkel – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Így gondozza gyümölcsfáit! Hasznos információkat tartalmazó cikkekre bukkantunk a Kapanyél blogján. Legyen kis, vagy nagy kertről, virágokról, vagy gyümölcsökről, ültetvényekről...
Vége a tűzgyújtási tilalomnak! A Földművelésügyi Minisztérium (FM) azonnali hatállyal feloldotta az erdőkre és fásításokra, valamint az azok melletti területekre július 3-tól elrend...
A takarónövények Ön helyett (is) dolgoznak A takarónövények előnyeit egyetlen lélegzettel végigsorolni szinte lehetetlen (ne próbálja ki otthon!): talajszerkezet javítása, talajélet serkentése,...
10 félelem és tanács a takarónövényekkel kapcsolat... Ahhoz, hogy egészséges, szerves anyagokban gazdag legyen talaja, elengedhetetlen a jól összeállított vetésforgó, a lehető legkevesebb bolygatás, a meg...
Négyszer annyi területet öntöznének, mint most... Az öntözés fejlesztését célzó stratégia megalkotását tervezi a Belügyminisztérium (BM) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) bevonásával, együttműködv...
Hivatalos: idén mindenhol aszályhelyzet volt, jöhe... Megjelent a földművelésügyi miniszter aszályközleménye. Az ország szinte valamennyi járásában, illetve a közleményben felsorolt járások egyes települé...