Alaposan próbára teszi a takarónövényes gazdákat is az idei esztendő. A járványhelyzet miatti bizonytalanság, továbbá a csapadék nélküli április és május sokaknak okoz nagy kihívásokat. A talajmegújító mezőgazdaság komoly nehézségekkel találta szembe magát Magyarországon is. A legjobb vetésidő kiválasztása nem volt egyszerű, hiszen a fagyokkal érkező március és április miatt sokan tolták későbbre azt. Ez a gyakorlat az idén nem vált be.
A tavaly késő ősszel megérkező csapadéknak köszönhetően még országszerte dús, a talajt jól fedő takarónövény-állományok fejlődtek. A tavaszi megsemmisítésük is könnyen ment, akár mechanikus, akár kémiai úton történt meg. A legjobb vetésidő megtalálása azonban 2020 tavaszán nem volt olyan egyszerű, hiszen a többször fagyos március és április miatt sokan tolták későbbre a vetést. Ezt a gyakorlatot az elmúlt időszak no-till-es tapasztalatai is alátámasztották, ám idén nem vált be a taktika. A későbbi vetés idejére sok nedvesség távozott a talajokból, így a növények nem tudtak olyan eréllyel kelni és fejlődni, mint a korábban vetettek – számolt be róla az Agro Napló.
Most jobb nedvesség-ellátottságot mutatnak a hagyományosan művelt táblák
A min-till vagy no-till területeken vetett kapásnövények elmaradottabbak a művelt területekhez képest. Egy szántott vagy lazított-tárcsázott föld megásásakor, ahol a hagyományos gyakorlatnak megfelelően történt a magágykészítés, a magágy alsó részében több nedvességet találni, mint egy direktvetett kukorica vagy napraforgó alatt. A cikk szerint ez a tárcsatalpnak vagy a magágytalpnak is köszönhető, ami a száraz tavasszal ténylegesen több nedvességet tart meg a talajban, mint a no-till területek, ahol a nedvesség áramlása folyamatos. Utóbbi egy komolyabb őszi-téli csapadék vagy egy esősebb időszak esetén megmutatná takarónövényes gazdák számára a technológia hatásosságát: a jobb vízgazdálkodást és a nagyobb vízbefogadó képességet.
A takarónövényes kísérletek és keverékfejlesztések folyamatosak, és a tápanyagokkal is végeznek vizsgálatokat. Egyedülálló meszezős kísérleti parcellákban már szépen kel a direktvetett napraforgó, a szerves starterek pedig az országban több helyen kerültek be összehasonlító kísérletbe. Az utóbbi, második éve futó kísérletsorozat lényege, hogy szintetikus starterekkel mérik össze a legalább 50 százalék szerves anyagot tartalmazó starterek teljesítményét – eddig pozitív eredményekkel – írták.