A rendhagyó tél, benne a szokatlanul meleg hónapok, majd a fagyos tavaszkezdet sem okozott károkat a szőlőültetvényekben a mátrai és az egri borvidéken. Sőt, a márciusi fagyok még hasznot is hajtottak, mert a hideg idő gyéríthette a kora tavasszal támadó kártevőket is.
Nyilas János, a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: változatos volt az elmúlt három-négy hónap, tartottak attól, hogy a szőlő a tél végi melegben elindul a fejlődésben, beindul a nedvkeringés, és a később jelentkező fagyok miatt károsodik a szőlő. A borvidéken azonban ezek az időjárási rendellenességek nem okoztak mérhető és jelentős kárt – mondta. Decemberben és januárban nem melegedett fel annyira a talaj, hogy elindította volna a nedvkeringést. A márciusi mínusz tíz fok alatti hőmérsékletek így mélynyugalmi állapotban lévő szőlőtőkéket találtak – írta a Magyar Távirati Iroda.
Sőt, ez az egyhetes mínusz 10 fok alatti hőmérséklet inkább kedvező hatású lehet: segített azoknak a kórokozóknak, kártevőknek a gyérítésében, amelyek általában korán, a márciusi, áprilisi rügyfakadás után jelentkeznek.
Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi tanácsának elnöke is arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a fagy nem okozott károkat a borvidéken. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a változékony és kiszámíthatatlan időjárás akadályozza a munkákat. Az elmúlt hetek hideg időjárása, a hóesés, illetve a sár miatt nem tudtak úgy haladni a metszéssel, a támberendezés javítással, kötéssel, mint ahogy az optimális lenne. Az egri szakember szerint ezen körülmények ellenére a metszés már elég előrehaladott állapotban van a borvidék nagy részén.
A gyümölcstermesztőknek ártottak a márciusi fagyok, Olaszország súlyos kieséssel számolhat
Nem jártak ilyen jól a baracktermesztők, mert azután, hogy lecsapott a hideg, elfagyott a kajszi – írtuk korábbi cikkünkben. Magyarországon arról számoltak be a szakemberek, hogy a kajszitermesztésben helyenként 100 százalékos kár is keletkezett, a szatymazi őszibarackosokban pedig 80 százalékos terméskiesést becsülnek. Nem úszták meg az Európa több térségét elért hideghullámot Olaszország kajszitermesztői sem, a fagykár komoly veszteséget jelent a mediterrán ország gyümölcstermesztőinek. Az egyik nagy szövetkezet képviselője országszerte 30 százalékos kiesést becsül, de a déli régiókban akár a termés fele is elfagyhatott.
A szilvaültetvényekben ugyanakkor legfeljebb a déli régióban, azon belül is csak a korai fajtákban tett kárt a fagy – tette hozzá. A késői fajták egész jól megúszták a hideget, és Észak-Olaszországban is jó állapotban vannak az ültetvények. A többi csonthéjas – őszibarack, nektarin, cseresznye – nem szenvedett kárt a hidegben, termésmennyiségük a szokásos lehet. A déli országrészben számos zöldségfélét is súlyosan megviselt a fagy, ilyenek az articsóka- és a káposztaállományok.