A szokásos mézmennyiség felét tudták csak megtermelni a Tiszántúlon a méhészek

A nyári aszály miatt, főként a Dunától keletre a szokásos mézmennyiség felét tudták a méhészek előállítani – mondta az MTI-nek a Békés Megyei Göndöcs Benedek Méhész Egyesület alapító elnöke. Haász Ferenc szerint repce- és akácméz “még csak-csak lett”, de az olajretek, a hárs és a Békés megyében a leginkább jellemző napraforgó az aszály miatt szinte semmi mézet nem adott. Ezért vegyes mézet sem sikerült itt előállítani. Békés megyében jelenleg 1200 méhész és mintegy 65-70 ezer méhcsalád van.

Aki nem vándoroltatja a méheket, méhcsaládonként jellemzően 35-40 kilogramm mézet tud pergetni; aki utaztat, az 65-70 kilogrammot. Idén ennek körülbelül a felét sikerült elérni. Főként az a méhész járt rosszul, aki nem vándorolt – közölte a szakember. Haász Ferenc elmondta, hogy tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az október végi állapot szerint több hete nincs felvásárlás a nagybani piacon. Ennek okát egyrészt az Ukrajnából vámmentesen, nagy mennyiségben az Európai Unióba érkezett mézben látja, ami túlkínálatot okozott. Másrészt a felvásárlók is óvatosabbak, nem mernek nagy mennyiséget beszerezni a jelenlegi helyzetben egyre inkább luxuscikknek számító termékből – fogalmazott.

Az aszály miatt idén feleannyi mézet tudtak termelni a Tiszántúlon, mint egy átlagos évben
Az aszály miatt idén feleannyi mézet tudtak termelni a Tiszántúlon, mint egy átlagos évben

A méz hordóban hosszú ideig eltartható, viszont bekristályosodik, az egyre növekvő gázárak miatt pedig túl drágává válhat az, hogy melegítéssel ismét folyóssá tegyék. “Egy kamionnyi méz esetén ez több millió forint nagyságrendű plusz költség lehet” – közölte az egyesület elnöke.

Megédesítheti a helyzetet a Karácsony

A közeledő karácsonyi időszak szerinte legfeljebb a piaci és a háztáji értékesítést pezsdítheti fel, ám az a forgalom mindössze 25 százalékát teszi ki. A nagybani piacokon a mézminősítéssel már el kellett volna indulnia a folyamatnak, de ennek nincs semmi jele – mondta október végén. Mézhiányra a szakember ugyanakkor nem számít, mint mondta, az “ország idén kétarcúvá vált”, a Dunántúlon jó évet zárnak a méhészek.

A drágulás hatásai

Az energiaárak emelkedése a méhészeknél a szállítási, utaztatási költségben jelentkezik; illetve a nyersanyagárak – főként a cukor – drágulása a méhek őszi etetését, az élelempótlás költségét emelheti meg. Ez a hatás jövőre jelentkezik majd, ahogyan azt is akkor látják, ha a nem megfelelő tápanyagpótlás miatt elpusztulnak a méhek – közölte Haász Ferenc.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Varroa atka elleni gyógyszeres védekezéshez igénye... Méhészek figyelem! 6 597 méhész-gazdálkodó részére 632,8 millió forint összegű támogatás kifizetését kezdi meg július 2. hetében az MVH a varroa atka...
Vis maior bejelentést tehetnek a méhészek Az idén, a magyar mezőgazdaságot sújtó különböző időjárási körülmények, különösképpen az Yvette ciklon súlyos károkat okozott a hazai méhcsaládokban, ...
GMO-szennyezett takarmánytól tarthatnak a magyar m... Még időben tudta figyelmeztetni a méhész egyesület a méztermelőket egy Magyarországon nem kívánatos takarmány felbukkanására. Az ügyben az Országos Ma...
Műhold alapú helymeghatározást is tanítanak Gödöll... Előző cikkünkben írtunk két tanfolyamról, melyeket hamarosan a gödöllői Szent István egyetem indít. Ma is bemutatunk két újabb hasznos tanfolyamot a s...
Van méz, vagy nincsen? A Méhészeti Egyesület szerint nem lehet mézhiányról beszélni. A hazai boltok, illetve a termelők viszont épp az ellenkezőjét állítják: kevés a méz itt...
Méhészek figyelem! Újra igényelhető támogatás a méhészek által használt gépjárművek után. Valamint közeleg a határidő a varroa atka elleni védekezés támogatási igényének...