A szír háború miatt a törökök nem veszik a magyar marhát

Betett a török húsmarhapiacnak a szíriai háború. A gazdaság megtorpanása, a líra értékvesztése jelentősen rontott a jövedelmi helyzeten, a törökök pedig már nem tudják, illetve nem akarják megfizetni a jó minőségű magyar marhát. A verseny is egyre erősödik, a nagy világpiaci szereplők mellett már a csehek, a szlovákok és a románok is konkurenciának számítanak.

Továbbra is nagy a kereslet a magyar húsmarhára, a legfontosabb piacunknak számító Törökország ugyanakkor egyre kevésbé tudja megfizetni a kiváló minőségű árut. Márton István, a Magyar Hereford-, Angus-, Galloway-tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója elmondta: az elmúlt években a tenyészállatok és a hízónövendékek is alacsonyabb áron keltek el. Bár a piac továbbra is élénk, a török árak lényegesen alacsonyabbak a korábbi évekhez viszonyítva. Lassan olyan szintet közelítenek meg, hogy az embernek meg kell gondolnia, szabad-e ebbe a relációba eladni – emelte ki.

A politika alaposan bekavart a húsmarhapiacon (Fotó: Pixabay, HOerwin56)
A politika alaposan bekavart a húsmarhapiacon (Fotó: Pixabay, HOerwin56)

A tenyészállatok esetében a másik fontos célpiac Románia, ahova egyre többet szállítanak a magyar tenyésztők, a növendék marhák pedig a délszláv régióban számítanak keresettnek. A horvát, a bosnyák és a szlovén piac egyre jobb árat kínál a magyar marhákért – jegyezte meg a szakember. Nem véletlen, hogy ezek az országok egyre vonzóbbá válnak a magyar tenyésztők körében. Az árak közelítenek a törökországi szinthez, az állategészségügyi előírások ugyanakkor itt jóval enyhébbek és a szállítási költségek is alacsonyabbak.

A felnőtt vágómarhát elsősorban a libanoni kereskedők vásárolják. Márton István szerint bő egy hónapja hagyta el a kikötőket egy jelentősebb szállítmány, amelyben a magyar mellett a horvát és a szlovén tenyésztők is képviseltették magukat. Itt az árak stagnálnak, de ezen a piacon is nagyfokú túlkínálat van.

A törökországi áresésben több tényező játszik szerepet. Márton István szerint egyrészt azzal, hogy állami kézbe került a szállítási engedélyek kiadása, egyfajta monopolhelyzet alakult ki a piacon: ma csak az szállíthat Törökországba, akinek kapcsolatai vannak. Egyrészt ez is letöri az árakat, másrészt a török gazdaság megtorpanása is visszafogja őket. A szír konfliktusban vállalt szerep miatt az ország gazdasága meggyengült, a török líra euróhoz viszonyított árfolyama fél év alatt jelentősen romlott. Emiatt tulajdonképpen drágák lettünk a törököknek – mondta a tenyésztőszervezet ügyvezetője. Ráadásul a kínálat sem túl alacsony. Magyarország mellett a nyugat-európai tenyésztők is sorban állnak, ráadásul a világpiac szereplőivel is versenyre kell kelnünk. Törökország az elmúlt években komoly mennyiségre adott beszállítási engedélyt a dél-amerikai országoknak, köztük Uruguaynak és Argentínának, emellett Kanada és Ausztrália is nagy mennyiségben ad el marhát a török piacon. A másik dolog, amire figyelni kell – jelezte Márton István –, hogy a magyar marha rendkívül keresett és jó minőségű, de felnőttek mellettünk a csehek is, ott vannak a szlovákok, és bizony Románia is egyre inkább képes jó minőségű húshasznú marhát előállítani. Ez azt jelenti, hogy nekünk EU-n belül is kezd kialakulni a konkurenciánk.

Ez is jelzi, hogy a hatékonyság, a technológiai versenyképesség a jövő szempontjából meghatározó tényező lesz – mondta. A versenyképesség növeléséhez elengedhetetlen, hogy a tenyésztők kihasználják azt az uniós támogatást, ami 2020-ig még rendelkezésre áll. Márton István szerint nem szabad felélni ezt az összeget. Azoknak, akik hosszú távon a piac szereplői akarnak maradni, technológiai fejlesztéseken, a fajtahasználat átgondolásán, a legelőhasználat, a téli tartás megfontolásán kell dolgozniuk. A cél ugyanis a jelenlegi világpiaci árak mellett minél hatékonyabban piacra vinni az állatokat, a szakember szerint ugyanis komolyabb drágulásra a jövőben sem lehet számítani.

Forrás: Magyar Idők

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyate... A Mezgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 88/2013 (V.30.) számú KÖZLEMÉNYE A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás ...
Hírekben gazdag volt és mozgalmas lesz a hét A tartalomból: Programajánló Milliárdos károk, milliárdok a mezőgazdaságban Friss, heti piaci körkép Elkezdődött a Hajdúhét Hajdúbö...
Mi a helyzet a szarvasmarha piacon? – Interj... A termelési költségek növekednek, a takarmány drága, az eladási árak pedig ezeket nem követik – a mezőgazdaságban sok állattenyésztő küzd ezzel a prob...
Állatkínzás vagy az év mezőgazdasági találmánya? &... A hónap egyik legkülönösebb híre, hogy az argentin kormányzati kutatóintézet, az INTA kifejlesztett egy olyan hátizsákot, amit a szarvasmarhákra csato...
Jön az újabb pénz szarvasmarha és juh tenyésztőkne... Folytatódik a kifizetés a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból f...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...