A hamisított és illegális növényvédő szerek világkereskedelme növekszik. A szervezett bűnöző csoportok által készített és piacra dobott, egyre nagyobb mennyiségű hamis és illegális növényvédő szer valós veszélynek teszi ki a gazdálkodókat, a környezetet, a gazdaságot és nem utolsósorban a fogyasztók egészségét is.
A növényi károsítók elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze a növényvédőszer. Egy-egy új növényvédőszer fejlesztése általában tíz év kutatást és tesztelést igényel, valamint több száz millió euró befektetést – ennyi szükséges a kutatási és fejlesztési folyamathoz és a termék engedélyezéséhez – olvasható a Növényvédelmi Szövetség (www.hucpa.hu) figyelmeztetésében.
Szándékosan, csalárd módon
A hamisítás azt jelenti, hogy szándékosan és csalárd módon másolják a termék márkáját, az eredetit és/vagy az összetételét. Ezenkívül illegális lehet egy termék az adójog megsértése miatt is.
Az illegális növényvédőszerek értékesítése és forgalomba hozatala (import útján) bűncselekmény, és magában foglalja a szellemi tulajdonjogok, például védjegyek, szabadalmak és szerzői jogok megsértését.
A hamisított és illegális növényvédő szerek globális kereskedelme növekszik, fokozottan veszélyezteti az emberi egészséget, a környezetet és a gazdaságot.
A növényvédőszerek a bűnözői csoportok jövedelmező üzletévé váltak: az Európai Bizottság 2015-es jelentése szerint átlagosan az illegális növényvédőszerek teszik ki az európai uniós növényvédőszer-piac mintegy 10% -át – ám a Növényvédelmi Szövetség (NSz) szerint ez a probléma mértékének jelentős alulbecslése lehet.
Ha az illegális növényvédőszer-gyártók egyetlen vállalatot alkotnának, akkor az a világ negyedik legnagyobb értékű vállalata lehetne, számították ki a piaci szakértők.
A hamisított növényvédő szerek olyan hamis termékek, amelyeket gyakran valamely eredeti termékhez hasonló csomagolással látnak el, a vásárló, felhasználó megtévesztése céljából. A hamis és illegális növényvédő szerek előállításához szükséges technológia már könnyen beszerezhető, s a meglévő törvények végrehajtási hiányosságai, valamint a jogi kiskapuk mind hozzájárulnak a hamisított termékek kereskedelmének megkönnyítéséhez.
Pedig a hamis és illegális növényvédő szerek tartalmazhatnak olyan vegyszereket, amelyek vagy tiltottak, vagy korlátozottan használhatóak az EU-ban, az emberi szervezetre vagy a környezetre gyakorolt kockázatos hatásuk miatt.
A hamis és illegális növényvédő szerek kereskedelmét a növényvédő szerrel foglalkozó hatóságok nem engedélyezik, hiszen a kezelt termény teljes megsemmisüléséhez vezethet, veszélyeztetve a gazdálkodók megélhetését.
A hamis termékek rendszeresen nem felelnek meg a szállítás során a biztonságot nyújtó nemzetközi címkézési követelményeket. Így a rendkívül mérgező, gyúlékony vagy egyéb veszélyes anyagokat az emberek és a környezet biztonságára való tekintet nélkül szállítják.
Az ECPA – az európai növényvédelmi szervezet – és az NSz a hamisított és illegális növényvédő szerek elleni küzdelem részeként továbbra is arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet a hamisított és illegális növényvédő szerek veszélyeire. Az ECPA és az NSz a szigorú uniós és nemzeti biztonsági előírások betartására törekszik, amelyek a mezőgazdasági termelők, a fogyasztók és a környezet egészségének és biztonságának védelmét szolgálják.
Két fő kategória
A jogsértésnek két fő kategóriája létezik az Európai Unióban, a hamisított és az illegális növényvédő szer, ideértve az illegális párhuzamos behozatalt (paralel import):
Hamisított termékek: Kifinomult megjelenésű csomagolás és címkék, amelyek az eredeti, legálisan forgalomba kerülő termékekkel megegyezőnek látszanak. A csomagolás tartalma számos különböző, kétes minőségű hatóanyagot tartalmazhat.
Illegális termékek: olyan termékek, amelyek Magyarországon nem engedélyezettek, nem feltétlenül próbálnak a legálisan a piacon lévő termékre hasonlítani. Egyszerű, hiányos címkékkel rendelkezhetnek. A termékek összetétele kétséges, így forgalmazásuk és felhasználásuk különös veszélyt jelenthet az emberi egészségre és a környezetre nézve.
Illegális párhuzamos behozatal (paralel import): a kategória csak az EU-n belüli kereskedelmi forgalomban értelmezhető. Ezek a termékek az EU egyik tagállamában ott engedélyezett, eredeti készítményeknek néznek ki, holott nem azok, és egy másik országba szállítva ott legális termékként tűnnek fel, kihasználva és megsértve a párhuzamos behozatal és növényvédőszer-engedélyezés szabályait.
Ezzel szemben a törvényes párhuzamos behozatal (paralel import) összhangban van az áruk szabad áramlásának alapelvével az EU országaiban.
A probléma megoldása: biztonságos növényvédőszer-piac
A hamisított és illegális növényvédőszerek az illetékes hatóságok jól végzett munkája ellenére továbbra is veszélyeztetik a fogyasztók egészségét és biztonságát, valamint a fenntartható mezőgazdaságot. Ezért a piac hatékony megfigyelése és ellenőrzése alapvetően fontos.
Az ECPA és az NSz határozottan arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy csak ismert szállítóiktól vásároljanak, és kerüljék el az ismeretlen forrásokból származó termékeket. A hamisított és illegális növényvédőszereknek nincs garantált hatásuk és használatuk nagy kockázattal jár.
Ha valaki úgy gondolja, hogy hamis növényvédő szert kapott, az illetékes hatósághoz ajánlatos fordulnia (a NÉBIH zöld száma: 06-80-263-244).
Az ECPA-ról
Az ECPA a növényvédőszer-gyártó szektort képviseli Európában. Innovatív és tudományosan megalapozott megoldásaik megvédik a terményeket, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az európai polgárok biztonságos, megfizethető, egészséges és fenntartható élelmiszer-ellátásban részesüljenek. Támogatják a modern gazdálkodás elterjedését és a fenntartható mezőgazdasági műveléshez szükséges növényvédelmi technológiák alkalmazását
